1880 óta mérik a Föld éves átlaghőmérsékletét. Ez alapján 2013 volt minden idők negyedik legmelegebb éve. Ennél még erősebb adat, hogy a tíz legmelegebb évből kilenc a XXI. században volt.
A klímaváltozás tényét ma már tényleg csak áltudományos lyukakból cáfolják. Az átlaghőmérséklet a bolygón 0,8 Celsius-fokkal emelkedett 1980 óta, az olyan tapasztalatok, mint a növekvő szárazság, az olvadó jégtakarók, az emelkedő tengerszintek, az eltűnő szigetek, az erdőtüzek pedig sok millió ember életét fenyegető valós veszéllyé váltak. A változások átalakítják az élelmiszer-termelést, háborúkhoz vezet, járványok terjedését segítik.
Elég sötét jövő képét vetítették előre az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentéséhez készített vázlatok is, még ha a végül elfogadott jelentésbe kerültek derűlátóbb hangok is. A szebb jövőhöz azonban nagyon gyorsan, nagy arányban kell megnövelni a megújuló energiaforrások arányát. Ami jól hangzik, de gazdasági-politikai okokból nem annyira könnyen keresztülvihető.
Magyarországot szerencsés földrajzi elhelyezkedése miatt viszonylag visszafogottabb formában érintették eddig a változások, de a kilátások nálunk sem kedvezőek.
A Föld napja* alkalmából összeszedtük a NASA és a Google együttműködésében közölt műholdfelvételeket, melyek a bolygó pár kritikus átalakuláson átesett pontjáról készültek 1984 és 2012 között. A felvételekből készített animáció jól érzékelteti a változásokat: a városok terjeszkedését, a fakitermelést, a vízfelületek és a jégtakarók összehúzódását.
És nyilván számolhatatlanul lehetne még hozni a példákat a Föld minden pontjáról.
*Április 22-e egyébként a Föld napja. Ilyenkor egy napon át mindenki úgy aggódik a bolygó sorsáért, mintha kötelező lenne. Utána minden megy tovább. Fontos kiegészítés, hogy a bolygó minden bizonnyal nem fog a közeljövőben elpusztulni. Maximum csak azok a feltételek szűnhetnek meg, amelyek számunkra ilyen kényelmesen belakhatóvá tették.
A fenti kép Balatonfenyvesen készült. Fotós: Varga György / MTI
A klímaváltozás teljesen felforgatja azt a világot, amit ismertünk. Muszáj lesz váltani, mert nincs mivel öntözni.
Víz nélkül nincsen civilizáció: öt év szárazság vezetett oda, hogy több száz ezer mélyszegénységben élő vidéki gazda lázadjon fel.
Az ENSZ alatt működő testület kiszivárgott jelentésében erőszakos konfliktusokkal, rengeteg menekülttel és világgazdasági válsággal számolnak erre az évszázadra.
A helyzet rossz, de nem kilátástalan. Ugyan a szénkibocsátás duplázódott az elmúlt évtizedben, de az átállás a megújulókra olcsóbb lehet, mint korábban gondoltuk.