Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden Strasbourgban kihirdetett első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát.
A volt főbírónak idő előtt szüntették meg a jogviszonyát azzal, hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helybe a Kúria lépett.
A bíróság Baka András egyes panaszpontjait elutasította, más pontokban "további tájékoztatásra tart igényt". Az ügy alapja az volt, hogy Baka szerint azért mozdították el a pozíciójából, mert a nyilvánosság előtt kritizálta a kormányt.
Baka András a döntés után az MTI-nek azt mondta, még nem volt ideje részletesen áttanulmányozni az ítéletet, de úgy látja, hogy igazat adtak neki ebben az egész magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő ügyben,
ezért ez a döntés elégtétel lehet minden magyar bírónak is.
Visszahelyezését nem kérte, ezért erről nem is dönthetett a strasbourgi bíróság, az anyagi kompenzációról pedig egyelőre nem foglaltak állást.
"A politikai erőknek, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállami intézmények függetlenségét, számítaniuk kell arra, hogy kiiratkoznak Európából"
- nyilatkozta még elmozdításakor Baka. Akkot azt mondta, elmozdítása "nyilvánvalóan jogellenes volt, bár nincs hazai fórum, amely ezt kimondhatná".
"A törvényhozás megpróbált formális alapot teremteni a főbírói poszton végrehajtott személycseréhez, de kilóg a lóláb, hogy azért változott a cégtábla, hogy lecserélhessék a vezetőt. Mondvacsinált érv, hogy az LB-hez képest a Kúria kiegészül egy új bírói tanáccsal, velük csupán 18 új ügy érkezik a meglévő mintegy 8000-hez. Ezt nem lehet érdemi változásnak tekinteni, különösen annak tükrében, hogy a Kúria bírái és minden egyes dolgozója jogfolytonosan tölti be jövőre is az állását, kivéve az elnököt, illetve a sietve elvégzett jogalkotás során még hozzácsapott elnökhelyettest"
- nyilatkozta 2011-ben, azzal együtt, hogy "képtelenség, hogy az LB-ból Kúria lesz". Baka szerint aa teljesen új szervezet jött volna létre új hatáskörökkel és új jogi eszközökkel, akkor nemcsak a szervezetet kellett volna formalizált eljárásban megszüntetni, hanem minden dolgozó jogviszonyát is, és új jogviszonyokat létrehozni. Ha viszont csak a cégtábla változik, és teljes jogutódlás történt, akkor nem lehetett volna mazsolázni az elődszervezet személyi állományából, hanem mindenkit át kellett volna venni.