Az energiaszabályozás miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság
Több uniós ország mellett Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozása nem felel meg az uniós jognak. Erről Anna-Kaisa Itkonen klíma- és energiapolitikáért felelős szóvivő tájékoztatta az MTI-t.
MEGNYUGODHATUNK, A BRUXINFO SZERINT AZ ELJÁRÁSNAK NINCS KÖZE A REZSICSÖKKENTÉSHEZ!!!
Annál inkább a MET-Zrt féle gigantikus pénzszivattyúhoz. A Bizottság szerint ugyanis "a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek és az E.On-nak a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték (HAG) határkeresztező kapacitásához." A Bruxinfonak megszólaló szakértő szerint
"a határkeresztező kapacitásokat olyan árveréseken kell értékesíteni, amelyekhez minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett van hozzáférése."
Ezt nehéz nem a MET Zrt.-re érteni. Hiszen az E.on gázüzletét az MVM már átvette, és az MVM a MET gázát hozza át ezen a vezetéken, amint áthozta, vissza is adja nekik, szinte ugyanazon az áron. A MET később a piacon, jelentős haszonért értékesíti az így Magyarországra hozott gázt.
A bizottság szóvivője közölte: minden tagállamban ellenőrzik, hogy a helyi jog megfelel-e az úgynevezett harmadik energiacsomag előírásainak. Luxemburg és Belgium esetében már tavaly eljárás indult, most pénteken pedig Magyarország, Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország kapott hivatalos felszólító levelet.
A szóvivő elmondta, hogy az egyes esetekről nem tud részletekbe menő információkat közölni, de a bizottság különösen
- a tulajdonosi viszonyok szétválasztását,
- az energiahatóság függetlenségét,
- a fogyasztói problémákat
- és a rendszerhasználati díjak kiszabásának módját vizsgálja.
Brüsszel azt kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára. A bizottság álláspontja, hogy ez azt jelenti, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két különféle díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet.
A brüsszeli testület a Bruxinfo szerint azt is kifogásolja, hogy a magyar jog túlságosan leszűkíti azoknak a költségeknek a körét, amelyeket a hálózatok tulajdonosai átháríthatnak a felhasználókra, így a többi között azt az illetéket, amelyet a hálózatok hossza után kell fizetniük. A hírportál uniós forrásokra hivatkozva azt írja: az energiacégek számára
lehetővé kell tenni, hogy minden olyan költségüket beépíthessék az árba, amely nem a rossz hatékonyságú működésből fakad.
Brüsszel azzal sem ért egyet, hogy Magyarországon a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjak számításának módját, ez ugyanis alááshatja az energiahatóság függetlenségét. A bizottság szerint az sincs rendben, hogy a hatóság olyan rendeleteket adhat ki, amelyeket csak az alkotmánybíróság előtt lehet megtámadni. (MTI / Bruxinfo)