Ugye magukat is mindig érdekelte, hogy hogy néz ki az általános relativitáselmélet a gyakorlatban?

Látják azt a négy csillagot, amit még külön be is kereteztek és ki is nagyítottak a Hubble űrteleszkóp felvételén a Berkley Egyetem kutatói?

Na, ez a négy csillag

valójában egy.

Amit a képen látnak, az az általános relativitáselmélet látható bizonyítéka: egy 9,3 milliárd éve az univerzum egy elég távoli pontján felrobbant szupernova fénye, ami

egy, pont a Föld és a felrobbant csillag között lévő távoli galaxis gravitációs lencsehatása miatt négy szupernovának tűnik.

Hogy mi van?

A galaxisok elég nehéz dolgok. Vegyük például a sajátunkat, a Tejutat. A Tejút tömege hatalmas. Hogy egy teljesen hétköznapi, a szakemberek által soha, semmilyen körülmények közt nem használt mértékegységet használjunk a csillagászatban általánosan elterjedt, de épeszű ember számára minden jelentést nélkülöző naptömeg (solar mass, M_☉) nevű idióta mértékegység helyett:

a Tejút 6x10^42,

vagyis

6 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 (hatszeptillió) kiló.

Ez elég tömeg ahhoz, hogy gravitációs vonzása már maga köré csavarja a téridőt. Ezt teszi a Föld és a megfigyelt szupernova közötti galaxis is, ami a MACS J1149.6+2223 nevű galaxishalmaz része. A galaxis mögött felrobbant csillag fénye a gravitációs lencsén törik úgy, hogy a Földről nézve már négy csillagnak tűnjön.

Ezt a jelenséget nevezik Einstein keresztjének. Patrick Kelly, a kutatás vezetője szerint ez az első alkalom, hogy egy szupernovánál figyelték meg Einstein keresztjét. (Via Popular Sciences, UC Berkley News Center)