Az áprilisi Budapest Science Meetup-on Vörös Judit (Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár) a barlangi vakgőték genetikai kutatásáról és ennek természetvédelmi jelentőségéről beszélt.
Az előadó összefoglalója:
A barlangi vakgőte (Proteus anguinus) a Dinári-hegység alatt húzódó karsztrendszer lakója. Európában egyedülálló barlangi életmódja miatt előfordulásáról és állománynagyságáról keveset tudunk. Populációinak vizsgálatára nem sok lehetőség adódik, mivel élőhelyét kizárólag barlangi búvárok tudják megközelíteni. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, milyen mértékben veszélyeztetett ez a különleges kétéltűfaj, fel kell mérnünk pontos elterjedési területét. Ehhez a genetikát, méghozzá a környezeti DNS módszerét hívtuk segítségül. A Magyar Természettudományi Múzeum Molekuláris Taxonómiai Laboratóriumában kifejlesztettünk egy olyan diagnosztikai módszert, amellyel elegendő a barlangból kifolyó vizet megmintázni, és a vízmintából kimutatható a barlangban élő gőte DNS-e. Előadásomban erről a kutatásról fogok beszámolni.
Két éve egy vidéki ügyvéd vette észre azt a kúriai határozatot, amelyből aztán kibontakozott a kegyelmi ügy. Ez az ügyvéd népszerű Facebook-oldalt is indított, de eddig nem derült ki, ki ő.
Ritkán látni olyan hangulatú parlamenti meghallgatást, mint Ruff Bálint szereplését az igazságügyi bizottság előtt. Elmondta, mit látott Rogán irodájában, aztán jött az összecsapás Tuzson Bencével.
Úgy kezdődött el az új politikai korszak Magyarországon, hogy Orbán Viktor nem ment el személyesen vállalni a felelősséget az elmúlt 16 évért. Megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – üzente Magyar Péter az ellenzékbe szorult fideszeseknek.
Végigkövettük a NER utáni első országgyűlés megalakulását.
A héten sorra dobták be a törölközőt a NER megingathatatlannak tűnő intézményei a Balásy-birodalomtól a Tényekig. Mi ennek az oka és mi jöhet még?