A női sportolóknak pályafutásuk során egyetlenegyszer kell átesniük a genetikai teszten, hogy bebizonyosodjon: nincs bennük férfiakra jellemző gén.
Több évtizedes genetikai nyomozásnak lett meg az eredménye.
Szlovéniában Orbán szövetsége vette a szárnya alá, majd korrupciós botrányt robbantott ki, nálunk pár hónapja tűnt fel az egészségügyi piacon a gigacég, amivel a magyar kormány a magukra hagyott lélegeztetőgépekre szerződött a járvány idején.
A környezetben kallódó emberi DNS-maradványokra először az ökológusok figyeltek fel, akik csak a mintáikat zavaró szennyezést látták bennük. Nemrég azonban amerikai kutatók megnézték, mit lehet kiolvasni belőlük, és padlót fogtak.
Hím sejtekből állítottak elő egy mesterséges petesejtet. A kutatást vezető tudós szerint egy évtizeden belül ezt emberi sejtekből is meg tudják majd csinálni.
Legalábbis egy amerikai ügyvéd szerint, aki úgy gondolja, „minden egyes réteg lehámozásával a magánélet egy újabb rétegét sértjük meg”. Az Egyesült Államokban most egy gyerek újszülöttkori vérmintája vezette el a nyomozókat az apjához egy kilencvenes években elkövetett nemi erőszak ügyében.
Egy nőgyógyászati teszttel kapcsolatban int óvatosságra Tom Tugendhat konzervatív képviselő.
A műsorban azt is mondta, hogy szerinte ő a 172 centiméteres magasságával „átlagos rasszba” tartozik.
Mégsem csak a környezet befolyásolja az ikrek közötti különbségeket.
Erre jutott egy majd félmillió ember genetikai adatainak elemzésével készült kutatás.
A kutatók szerint Magyarországon különösen sok ember van, aki egyáltalán nem ismeri a zsidó gyökereit, vagy akiknek zsidó örökségét a szülők vagy a nagyszülők eltitkolták.
Áttörést hozott egy, a népcsoport eredetét elemző genetikai kutatás.
Ajvé. A hízásra hajlamosító gének után most először soványságot okozó géncsoportokat is azonosítottak.
A cél az volt, hogy a HIV-vírusnak ellenálló emberek szülessenek.
Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.