Líbiának valamiért nem tetszik, hogy az EU hajókat akar robbantgatni náluk

Húszezren fulladhatnak a Földközi-tengerbe az idén, ha folytatódnak az eddigi trendek. 2015 első 130 napjában már 1800, Afrikából hajókon érkező menekült fulladt a tengerbe - csak a lesúlyosabb incidensben legalább 750-en vesztették életüket Szicília partjainál. A humanitárius katasztrófa cselekvésre,

vagy legalábbis látszatcselekvésre

késztette az Európai Uniót. Ennek részeként dolgozták ki szerdára az európai külügyminiszterek a

Nagy Menekültkezelési Képletet,

ami alapján első körben húszezer menekültet osztanának szét egy kvótarendszer alapján a tagországok között - Magyarországnak például eszerint 2016 végéig 307 menekültet kéne befogadnia.

Hogy a terv mennyire álságos? 2014-ben 360 ezer menekült kérelmét bírálták el az EU-ban, ehhez képest döntöttek most arról, hogy a következő másfél évben mi legyen húszezer menekülttel.

A terv másik fele még ennél is álságosabb és butább

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy EU-s tagja - az állandó tag Nagy-Britannia és Franciaország, illetve az ideiglenes tag Spanyolország és Litvánia - a héten tervezetet készített elő, amiben az ENSZ alapokmányának 7. fejezetére hivatkozva kérnek felhatalmazást az embercsempészek elleni katonai fellépésre, akár a legnépszerűbb kiindulási ország, Líbia területén is.

Maradjunk annyiban, hogy a javaslat nem aratott oszlatlan sikert. Az elmúlt napokban nyíltan vagy burkoltan ellenzését fejezte ki vele szemben

• Ban Kimun ENSZ-főtitkár;
• Oroszország;
• az Egyesült Államok;
• és nem utolsó sorban Líbia.

Ez utóbbi ENSZ-nagykövete, Ibrahim Dabbashi szerint az európai terv egyrészt sérti Líbia szuverenitását – végül is arról volna szó, hogy az EU bármikor fegyvereseket küldhetne Líbiába, hogy azok embercsempészekre vadásszanak, vagy a terv legellentmondásosabb részeként

megsemmisíthessék azt az infrastruktúrát, amiről azt gondolják, hogy az embercsempészek használhatják.

Magyarán, európai katonák járhatnák Líbia partjait, felrobbantva bármilyen, vízi közlekedésre alkalmasnak tartott eszközt, hiszen bármilyen hajó megfelelhet ennek az eléggé homályos leírásnak. „Nagyon nehéz lesz különbséget tenni a halászhajók és az embercsempészek között, ami katasztrofális következményekkel járhat a halászokra” – mondta Dabbashi.

Nyíltan ellenzi az EU tervét Oroszország is. ENSZ-nagykövetük, Vitalij Csurkin szerint az európaiak „kicsit túllőtek a célon”, miközben Oroszország már azt is bánja, hogy 2011-ben hozzájárult a Kaddhafi bukását eredményező katonai beavatkozáshoz is.

Az Egyesült Államok egyelőre csak a zárt ajtók mögött fejezte ki ellenérzéseit. A Biztonsági Tanács ülésén elhangzottakat ismerő három, neve elhallgatását kérő diplomata szerint az amerikai ENSZ-nagykövet, Samantha Powers egyebek mellett azt is felvetette, hogy ha az európaiak tényleg garantálják, hogy a tengerből kimentetteket Európába viszik elbírálásra, akkor

az talán inkább bátorítani fogja a menekülőket a kockázatos út vállalására.

Az amerikaiaknak persze valójában nem ez, hanem az ENSZ alapokmányának 7. cikkelyére való hivatkozás a legnagyobb problémája.

A 7. cikkely a békét fenyegető veszélyek és az agresszió elleni fellépést szabályozza, vagyis ez alapján háborúkat szoktak indítani, nem pedig humanitárius válságokat kezelni.

Ami miatt a hivatkozás igazán problémás lehet, hogy a precedensen felbuzdulva a világ az EU-nál kevésbé felvilágosult országai maguk is a 7. cikkelyre hivatkozva léphetnének fel

akár katonai erővel is a migráció megfékezésére.

Ez azután, hogy Indonézia a héten simán visszavontatott a nemzetközi vizekre egy menekültekkel teli hajót, amit aztán feltankolva szélnek eresztett, elég rémisztő perspektíva.

Persze az amerikaiak ellenkezésére van cinikusabb magyarázat is. Valószínűleg nem annyira a világ más részein menekülők helyzete aggasztja őket, mint az, hogy ezután a jövőben akár az amerikai bevándorláspolitika ügye is napirendre kerülhetne a Biztonsági Tanácsban.

Blöff az egész

A látszatcselekvésnek megvan az a nagy előnye, hogy csak látszata a cselekvésnek. Az EU tervének ostobasága alapján a New York-i Egyetem Nemzetközi Együttműködési Központjának ENSZ-szakértője, Richard Gowan szerint „senki sem gondolja komolyan, hogy az európaiak terve meggyőző volna. Egyáltalán nem világos, hogy hogyan működne a dolog, és sokan attól tartanak, hogy a végén az európaiak ártatlan civileket robbantgatnának fel” – mondta. Ez alapján szerinte a többség abban bízik, hogy „Oroszország vagy Kína megöli a kezdeményezést, amivel mindenkit megmenthetnének a szégyentől”.

Gowan logikájában lehet valami. Legalábbis

nehéz elképzelni, hogy az európai országok tolonganának a lehetőségért, hogy hadihajókat küldjenek a térségbe, vagy katonákat a polgárháború dúlta Líbiába.

Végülis arról az EU-ról beszélünk, ami nem is olyan rég, tavaly októberben vonta meg a támogatást az olasz partiőrség Mare Nostrum nevű műveletétől, amiben 32 hajóval járőröztek a Földközi-tenger nemzetközi vizein bajba jutottak után kutatva. Az EU túl költségesnek tartotta a műveletet, ami helyett Triton néven indítottak újat. Ebben már mindössze hat hajó vesz részt, melyek csupán az olasz partoktól legfeljebb 30 kilométeres körzetben járőröznek. Nehéz elképzelni, hogy most hirtelen egy ennél sokkal költségesebb és kockázatosabb akciót sikerülne elindítani. (Via Foreign Policy. Címlapkép: AFP PHOTO / MOAS / JASON FLORIO)