Mindent megváltoztathat az iráni atommegállapodás

külföld

Sokszori határidő-hosszabbítás után kedden végre sikerült megállapodnia Bécsben az Egyesült Államoknak és még öt nagyhatalomnak (az ENSZ BT tagjai Németországgal kiegészülve) Iránnal az atomprogramról.

A közel két éve tartó tárgyalások nagy hangulati ingadozással haladtak, többször tűnt már nagyon közelinek a megegyezés, de többször fenyegettek a résztvevők a tárgyalások megszakításával, mindkét oldalon. A megfigyelők rendszeresen beszéltek arról is, hogy a megegyezés alternatívája a háború lehet.

AFP PHOTO / POOL / CARLOS BARRIA

A megállapodás lényege az, hogy

a nagyhatalmak feloldják az Iránt évtizedek óta megnyomorító pénzügyi és kereskedelmi szankciókat, azért cserébe, hogy legalább egy évtizedig megakadályozhatják az iráni hadászati atomprogramot.

A 109 oldalas szövegben öt melléklet van, és elég bonyolult technikai részleteket is érint.

Úgy tűnik, a végleges megállapodásban az irániaknak sikerült kiharcolnia, hogy a megállapodás 8. évétől fejlett centrifugákat, a 15. évtől pedig korlátlan mennyiségű dúsított uránt állítsanak elő. Tovább elérték, hogy szabadon importálhassanak ballisztikus rakétákat.

A nyugatiak viszont elérték a legfontosabb céljukat, hogy

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrök korlátozás nélkül járhassanak be az iráni katonai objektumokba.

Megfigyelők szerint nagy dolog, hogy ezt el tudták érni az iráni állásponttal szemben. Barack Obama elnök azt emelte ki éppen erre utalva, hogy

"a megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül."

A megállapodás értelmében az Irán birtokában lévő urán mennyiségét 98 százalékkal csökkenteni kell, a nagyteljesítményű centrifugák számát a kétharmadával szorítják vissza.

Az európaiak 2016-tól kezdik fokozatosan feloldani a szankciókat.

Ahogyan az várható volt, Izrael élesen elítélte a megállapodást, de megfigyelők szerint több öbölbeli olajmonarchia, így Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – Irán hagyományos regionális ellenségei – is húzzák a szájukat, hogy az USA és szövetségei normalizálták viszonyukat Iránnal. Izrael máris jelezte, hogy jelentős erőkkel fog lobbizni az egyezmény elutasításáért az amerikai Kongresszusban. Erre annyira nem is lesz szükség, mert a republikánus többség nevében John Boehner máris jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a szerződést.

Mindenesetre az egész Közel-Kelet szövetségi rendszere jelentősen megváltozhat a megállapodás hatására. Ez többek között az iszlám állam nevű terrorszervezet elleni fellépésben is szerepet játszhat a közeljövőben.

Az amerikai Kongresszusnak még ratifikálnia kell a megállapodást, Obama elnök azonban jelezte, meg fogja vétózni, ha a képviselők elutasítják az egyezményt.

Iránban közben sokan az utcára vonultak ünnepelni az utóbbi órákban. Az országot évtizedek óta szegénységben tartó szankciók feloldása viszonylag hamar érezhető jóllétet hozhat az ország jelentős részének.

(WSJ, NYT)