Soha nem voltak még annyira forróak a budapesti éjjelek, mint ezen a nyáron

Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben is számíthatunk - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt időszak tapasztalatairól az MTI-nek.

Az idei nyár volt a harmadik legmelegebb az 1901 óta.

A forró, aszályos időszakokat heves események zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak.

Idén nyáron öt hőhullámos időszak volt, ebből a júniusi és az augusztus végi másodfokú hőségriasztással járt, a további három pedig indokolttá tette a legkomolyabb, harmadfokú riasztást.

Az első hőhullám már júniusban itt volt, június 11-15. között a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, majd a július 4-8., július 17-24. és augusztus 7-17. időszakokban a 27 fokot is tartósan átlépte a napi középhőmérséklet. Utóbbiak nyomán az országos tiszti főorvos hőségriadót rendelt el. Ezt követően a nyár egy újabb meleg periódussal zárult, augusztus 27-től a napi középhőmérséklet ismét 25 fok fölött alakult.

A komoly hőhullámos napok - amikor a napi középhőmérséklet tartósan, legalább három napig meghaladja a 27 fokot - száma több mint három hetet tett ki:

23 ilyen nap volt az idén, ennél csupán 2012-ben volt (eggyel) több. Országos átlagban 41 hőségnapot - amikor a napi maximum legalább 30 fok - regisztrált a meteorológiai szolgálat, ez 19 nappal haladja meg az 1981-2010-es normál értéket. Ebben az időszakban összesen 13 forró nap volt a szokásos 2 helyett. Forró napnak azt nevezik, amikor a napi maximum 35 fok, vagy annál magasabb.

A legmagasabb hőmérsékletet ezen a nyáron augusztus 12-én Budakalászon mérték, ahol 39,6 fokig melegedett a levegő. A nyár legalacsonyabb hőmérsékletét július 11-én, Zabaron rögzítették: 3,1 fok volt.

A leghosszabb budapesti hőhullám 1992 nyarán érte a fővárost, ekkor 11 egymást követő nap felelt meg a legmagasabb fokozatú hőségriasztás kritériumának. Az idei leghosszabb hőségriasztás megközelítette ezt, 10 napos volt, augusztusban. Az állóvizek hőmérséklete is szokatlanul magas volt a hosszantartó hőség miatt: augusztus 10-én Siófoknál 29 fokos volt a Balaton.

Ezen a nyáron Budapesten rekordszámú trópusi éjszakát is át kellett vészelni.

A fővárosban összesen majdnem egy hónapot tett ki azon éjszakák száma, amikor a levegő nem hűlt 20 fok alá.

A budapesti éghajlati idősorban ez a legmagasabb érték 1901-óta.

A jelenlegi adatok szerint összességében a nyári középhőmérséklet 22,1 fok volt, 2 fokkal magasabb a szokásosnál. Különösen magasak voltak a napi maximumok, 2,6 fokkal haladták meg országos átlagban az 1981-2010-es időszak méréseit. Így az előzetes adatok alapján a most zárult nyár a harmadik legmelegebbnek bizonyult 1901 óta.

A csapadék szeszélyes időbeli és térbeli eloszlásban érkezett az idei nyáron. Országos átlagban 136,3 milliméter volt az évszakos csapadékösszeg, ami kevesebb, mint a szokásos 70 százaléka. Az idei nyár az 1901 óta megkezdett sorban a csapadék szempontjából az alsó negyedbe sorolható, azóta ez volt a 26. legszárazabb nyár Magyarországon. Ugyanakkor a szárazsággal járó hőhullámokat megtűzdelő intenzív események során, helyenként, alig egy óra alatt több mint egyhavi mennyiség hullott.

A július 8-án érkező markáns hidegfront idején, a Fejér megyei Fehérvárcsurgón 30 perc alatt majd 40 milliméter eső hullott. Ehhez az eseményhez köthető a nyár legerősebb széllökése is,

Aszódon 130,7 kilométer/órás szelet mértek akkor.

Az augusztusi forróságot 17-én, több helyen felhőszakadással, özönvízszerű esővel járó zivatarok zárták. Budapesten a rendkívüli csapadék városszerte károkat okozott, alámosott utakat, pincéket öntött el. A legnagyobb napi csapadékösszeg 120,5 milliméter volt, ami Tiszaörvény környezetében hullott.

Aa Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja által kiadott előrejelzések szerint az ősz az átlagosnál melegebb lesz, szeptember és október kissé szárazabb, a november átlagosan csapadékos. Ebben az időszakban a hirtelen felhőszakadások - mint amiket a nyár során tapasztalni lehetett - nagyon ritkák, inkább kezelhető esőzések a jellemzőbbek.

A havi középhőmérséklet szeptemberben 15-16, novemberben 4 fok körül alakul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyanakkor megjegyezte: még akkor is, ha az átlagosnál melegebb ősz várható az előrejelzés szerint, ebbe az évszak végén bármilyen halmazállapotú csapadék belefér.