A baszkok az egyik legősibb európai nép, de ők is bevándorlók

Végre sikerült megfejteni, hogy honnét származnak az Ibériai-félsziget északi részén élő baszkok. A saját, teljesen elszigetelt nyelvet beszélő népről eddig is azt gyanították, hogy Európa ősi lakosságának maradványai lehetnek, most pedig genetikai vizszgálatot ezt be is bizonyították.

Egy svéd egyetem kutatói nyolc Észak-Spanyolországban talált, kőkorszaki emberi csontváz genomját elemezték, és bebizonyították, hogy ezek az ősi ibériai földművesek a mai baszkok legközelebbi rokonai.

A DNS-vizsgálatok eredményei szerint a Közel-Keletről Európába érkező bevándorlók, akik hozták magukkal a földművelés tudományát, letelepedésük után keveredtek azokkal a vasdászó-gyűjtögető életmódot folytató ősi európaiakkal, akik az utolsó jégkorszakot a kontinensen túlélők leszármazottai voltak.

Ez a keveredés után a Baszkföldön élő csoportok teljesen elszigetelődtek a kontinens többi részétől, és így nem érintették őket az Európába érkező újabb népvándorlási hullámok. Ezek közül a legfontosabb a bronzkorban történt, amikor az ázsiai sztyeppék felől érkeztek sokan a kontinensre, magukkal hozva saját genomjukat és a ma szinte valamennyi európai nép által beszélt indoeurópai nyelveket. (BBC)