Eddig ismeretlen ősi emberfajt fedeztek fel
Barlangászok két évvel ezelőtt tanácsolták tudósoknak, hogy nézzenek körül egy dél-afrikai helyszínen, a Rising Star (magyarul: Felkelő Csillag) barlangban, a felszín alatt 40 méterrel. Egy csapat tudós ezt meg is tette, és egy mészkőfal mögött rengeteg csontot találtak.
A nagy, sötét kamrában, úgy 15 egyed nagyjából 1500 csontdarabját találták meg. Azt egyelőre nem tudni, hány évesek a csontok, de a National Geographic által finanszírozott projekt vezetői szerint az ember egy ősi, eddig ismeretlen rokonához tartoznak, amit el is neveztek Homo naledinek. A naledi a helyi sesotho nyelven azt jelenti, hogy csillag.
A felfedezők szerint a Homo naledi kb. 2,5-2,8 millió évvel ezelőtt élt, kb. 50 kilométerrel északnyugatra a mai Johannesburgtól. Hosszú lábú, hosszúkás fejű és nyurga volt, és egyszerre rendelkezett Australopithecus- és emberszerű tulajdonságokkal – állítja a friss felfedezésről 60 tudós Lee R. Berger amerikai paleoantropológus vezetésével.
Az öreg
A Homo naledi úgy 45 kilós és nagyjából 1,5 méter magas lehetett – a nőstények egy kicsit alacsonyabbak – , az agya kb. akkora volt, mint egy gorilláé (azaz mint egy narancs), és a fogai kicsik és egyszerűek voltak. (Hogy mit ehettek az előemberek, arról itt írtunk.)
A mellkasa primitív, majomszerű volt, de a kezei fejlettebbek, az alakjuk jól illeszkedett az eszközhasználathoz. A lába és a bokája alkalmas volt a felegyenesedve járáshoz, de a lábujjai be voltak görbülve, mint azoké az emberszabásúaké, akik sok időt töltöttek a fákon. Megpróbálták rekonstruálni, hogyan nézhetett ki:
A Rising Star barlangban többnyire csecsemők, fiatalkorúak és nagyon idős egyedek maradványait találták meg, de a helyszínen még mindig több ezer csontdarab hever a földön finom porral borítva. Hogy mit kerestek ott a megtalált egyedek, nehéz megállapítani, mert a barlangnak az a része nagyon nehezen megközelíthető. Felmerült, hogy ottragadhattak, vagy víz öntötte el a járatot, és megfulladtak, de Bergerék szerint a hely egy ősi kripta lehetett, és direkt, rituálisan vihették oda a halottakat.
Sajnos semmilyen más állat maradványait nem találták meg ott, amiből kikövetkeztethetnék, hogy mikoriak a csontok. Hogy ez kiderüljön, egyes leleteket szénizotópos kormeghatározásnak fognak alávetni, ami viszont tönkre fogja tenni a csontokat, ezért előtte a lehető legalaposabban át akarják azokat tanulmányozni.
Nincs új a faj alatt
Mint minden felfedezésnél, most is előjött az ún. lumpers vs. splitters vita, ami arról szól, hogy vajon a felfedezés új fajról vagy csak egy már ismert faj alfajáról szól. A vitában lumper az a tudós, aki szerint a különbségeknél fontosabbak a hasonlóságok, és inkább az alfaj meghatározást preferálja, míg a splitter az, aki szerint ha egyes kulcsfontosságú tulajdonságok különböznek, akkor már új kategóriáról, azaz például a mostani esetben új fajról beszélhetünk.
Több kutató kétségbe vonja a nagy felfedezést, szerintük az eddig összegyűjtött bizonyítékok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy tényleg új fajról van-e szó. Szerintük ez az elmélet csak a médiafelhajtásért van, ahogy az is, hogy a barlang a felfedezők szerint egy temetkezési hely lehet. A kritikusok úgy látják, hogy a csontok feltűnően hasonlítanak a modern ember 1,5 millió évvel ezelőtt élt előfutára, a korai Homo erectus maradványaira.
- William Jungers New York-i antropológus szerint ha a maradványok kb. kétmillió évesek, akkor egy korai Homo erectusról, ha viszont sokkal fiatalabbak, akkor egy elszigetelten élő alfajról lehet szó, magyarul a mostani felfedezés inkább érdekesség, és egyelőre nem rengette meg az őseinkről alkotott képet.
- Christoph Zollikofer zürichi antropológus szerint a Homo naledi legtöbb tulajdonsága primitívebb fajoknál is felfedezhető, így nem nagyon nevezhető új fajnak.
- Tim White, a kaliforniai Berkeley Egyetem antropológusa még szigorúbb: szerinte minden, amit eddig tudunk, arra enged következtetni, hogy primitív Homo erectus egyedekről van szó, és azt a fajt már az 1800-as években felfedezték.
Az viszont többek szerint is elfogadható magyarázat, hogy mivel nehezen megközelíthető a hely, a csecsemők és idősek csak úgy kerülhettek oda, hogy valakik odavitték őket, tehát tényleg lehet, hogy a barlang egy kezdetleges kripta volt. Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum tudósa azt mondta:
„Ha szándékos temetkezésről beszélünk, akkor azt állítjuk, hogy olyan lények, amiknek az agyuk akkora, mint a gorilláké, mélyen bemásztak egy sötét barlangba, hogy egy szűk résen át holttesteket helyezzenek el egy kamrában. Ez rendkívül összetett viselkedés ahhoz képest, amit egy nagyon primitív emberszabásútól elvárnánk.”