Nagyon hosszú cikkben számol be a New York Times Ferenc pápa amerikai útjáról. Olyan sok érdekes persze nem történt, a pápa arról beszélt, amiről szokott: klímaváltozásról, bombázásokban meghalt és megfulladt gyerekekről, a szeretetről és a bevándorlók befogadásáról. Obama elnök jelenlétében hanyagolta azokat a témákat, amikben a konzervatívabb vatikáni vezetők az utóbbi hónapokban komolyan bírálták az Egyesült Államokat, Ferenc nem beszélt sem az abortuszról, sem a melegházasság engedélyezéséről.
Csak akkor hozta fel az abortuszt, mikor amerikai egyházi vezetőkkel találkozott, de itt sem a legfontosabb témaként, hanem csak egy eleme volt egy nagyon hosszú felsorolásnak, ami a világ problémáit tartalmazta.
A pápa több rendezvényen is beszélt a bevándorlók befogadásáról. Olasz gyökereire utalva azt mondta, hogy ő maga is bevándorlók gyermeke, és örül, hogy Amerikában lehet. Ezen kívül azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy ne felejtsék el: túlnyomó többségük bevándorlók leszármazottja. Az amerikai bevándorlásügy dél-amerikai származása miatt is fontos a pápának, az USA-ba ugyanis főleg Dél- és Közép-Amerikából érkeznek migránsok.
A pápa washingtoni felvonulásán egy kislány szaladt a Ferencet szállító autóhoz. A biztonságiak először megpróbálták megállítani, de a pápa intett, hogy engedjék tovább. Az ötéves Sophie Cruz egy sárga pólót és egy levelet adott át a pápának. A levélben ez a rajz volt:
Sophie Cruz's (Age 5) Letter to #PopeFrancis: “My friends and I love each other no matter our skin color.” pic.twitter.com/6Lj8Oe5dyr
— Assisi Project (@Assisi_Project) 23 Settembre 2015
A kislány arról írt a levelében, hogy fél attól, hogy az amerikai hatóságok kitoloncolják a szüleit az országból, amiért azok illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államokban. Sophie Cruz, aki már az Egyesült Államokban született, Los Angelesből érkezett egy bevándorlókat segítő csoporttal. Apja szerint csoda, hogy a pápa épp az ő lányát látta meg, és felengedte magához, majd megáldotta és megcsókolta.
A pápa szentet is avatott az első miséjén az Államokban: egy 18. századi spanyol misszionárius, Junípero Serra atya volt a szerencsés, aki a kereszténység terjesztésében szerzett érdemeket Kaliforniában. Az új szent személyét azonban kritikák is érték, mert az atya rosszul bánt az indiánokkal és nem emelt szót az ellen sem, amikor a telepesek rosszul bántak velük. Minden esetre,
ez volt az első szentté avatás az Egyesült Államokban.
(NYT, Washington Post, NY Daily News)