Két héttel azután, hogy először írtam róla, hétfőn a parlament plenáris ülésén is téma lett az évente 99 ezer embert megbetegítő kórházi fertőzések ügye, amit az ÁNTSZ illetékese szerint 50-70 százalékkal is csökkenteni lehetne, például azzal,
ha a jelenleg használt 6 liter/1000 betegnap kézfertőtlenítő helyett a WHO előírásainak megfelelő 20 liter/1000 betegnap is rendelkezésre állna.
Ezt a mennyiség még a piacon kapható legdrágább kézfertőtlenítőből is évi 1,5 milliárd forintos tétel volna.
A parlamentben Lukács György, a Jobbik civilben orvos frakcióvezető-helyettese kérdezett rá az ügyre, megismételve a kórházi fertőzésekkel, illetve az azokról készülő felmérésekkel kapcsolatos legnagyobb problémákat.
A kérdésre válaszolva Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államitkár kijelentette, hogy
a probléma nem csak Magyarországon létezik,
amúgy meg
reméli, hogy többet ezzel nem kell foglalkozni az Országgyűlésben.
Amihez még hozzátette, hogy nem tervezik bevezetni a kórházi fertőzések intézményenkénti, illetve osztályonkénti nyilvántartását. Ez az ügyben megszólaló orvosok szerint az éves trendeket bemutató adatsorok mellett azért lenne különösen fontos, mert így lehetne megállapítani, hogy hol csinálnak valamit rosszul. (Via Vidék.ma)
A decemberben a hálapénz ellen nyílt levélben tiltakozó orvosok azonnali beavatkozást követelnek, mert szerintük többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetekben.
Ehhez mondjuk kéne elég kézfertőtlenítő, és az sem ártana, ha az orvosok tudnák, hogy mire adják az antibiotikumot.
Alig jut pénz fertőtlenítőszerre, amiből harmadannyit se használnak, mint amennyit a WHO javasol. Arról pedig sejtésünk sincs, hogy valójában milyen súlyos a helyzet, mert egyes kórházakban még a fertőzések laboros azonosításán is inkább spórolnak.
15,5 évre elég alkoholos kézfertőtlenítő jönne ki az úszóvébére átcsoportosított pénzből.
Az ÁNTSZ igyekszik számháborúvá egyszerűsíteni a kórházi fertőzésekről kirobbant vitát. Persze nem mindegy, hogy hányan halnak bele a kórházi ápolásba, de most elsősorban arról van szó, hogy a rendelkezésre álló adatokat még az orvosok is nehezen értelmezik, következtetéseket meg végképp nem tudnak levonni belőlük.