Újabb lehetőséget kapnak az állami cégek, hogy eltitkolják, mire használják a rájuk bízott pénzt
Minden napos kemény munka megteremteni a jogi kereteit annak, hogy a gazdaságban a kormány elképzeléseinek megfelelően történjenek a dolgok. Ezért kell századszor módosítani mondjuk a közbeszerzési törvényt, vagy azt, ami az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozik. Vannak a kiszámíthatóságnál és jogbiztonságnál magasabb rendű szempontok.
A hét második felében volt a törvényalkotási bizottság előtt a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosítása. Ezt az eredetileg 2009-ben hozott jogszabályt, illetve a módosítgatását használja arra a kormány, hogy lehetővé tegye az állami cégeknek eltitkolni, mire költi a rájuk bízott pénzt.
A teljes titkosítást lehetővé tévő módosításról itt írtunk. Kb. az volt az érvelés, hogy az állami cégeknek üzleti érdeke, és így a nemzetgazdaság érdeke, hogy ne lehessen megtudni, hogyan gazdálkodnak. A pofátlan lopások titkosításának 2016-ban abszolút szezonja van, Németh Szilárd a Posta ügyeit tette átláthatatlanná, Bánki Erik a 250 milliárd forintról próbálta elmagyarázni, hogy elveszítette közpénz jellegét, mondjuk ez aztán nem sikerült neki(k).
Szóval ebben a titkosítós történetben van új fejlemény, a már említett törvénybe kerül például egy melléklet, ami meghatározza, hogy milyen esetekben lehet 15 illetve 30 évre minden egyéb indoklás nélkül titkosítani a gazdálkodást.
A felsorolásból látszik, hogy ezek bármire ráhúzható indokok. Ha valaki meg akarja tudni, hogy mire költi a pénzt (kivel szerződik) egy állami cég, akkor az nyilván a
- „stratégiában szereplő kiemelt céllal” függ majd össze,
- esetleg „pénzügyi finanszírozási szerződésnek minősül”,
- illetve a közbeszerzési értékhatár alá esik, és ha közbeszerzés nem kell, akkor senkinek semmi köze hozzá.
Ezek a szabályok kitűnően alkalmasak lesznek arra, hogy bármilyen, mondjuk a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiéhoz hasonló őrült pénzszórást és lopássorozatot eltitkoljanak a nyilvánosság elől. A törvény a MET-eshez hasonló ügyek eltitkolásának alapját is megteremti.
A módosítás ellen egyébként hiába tiltakozott Gulyás Gergelynél, a törvényalkotási bizottság elnökénél a Transparency International nevű korrupcióellenes civil szervezet.
A törvényalkotási bizottság egy másik módosítót is elfogadott most, ami a közbeszerzési törvényre vonatkozik.
A 2015-ben elfogadott közbeszerzési szabályokról két dolgot érdemes tudni. Egyrészt összességében növelték a korrupció kockázatát, másrészt egy hónappal ez elfogadás után már módosítani kellett, mert a jogalkotó véletlenül kizárta Tiborcz Istvánt (illetve a vezető politikusok családtagjait) a közbeszerzésekből, ez pedig nyilván nem maradhatott így.
Most egy kicsit hasonló a helyzet.
Az történt ugyanis, hogy a most hatályban lévő törvény szerint ki kellett zárni a közbeszerzésekről a kartellező cégeket. Ez nem tűnik hülyeségnek, a kartellezés pont a versenyt nyírja ki, és így drágít minden beszerzést, súlyos károkat okozva az adófizetőknek.
Ez így nem is maradhatott.
Először május elején készült egy módosító javaslat, ami alapján a kartellezés már csak opcionális kizárási indok lett volna. Az egyes pályázatok kiíróin múlt volna, hogy kizárja-e a versenykorlátozó cégeket, vagy sem, nem lett volna kötelező.
A legújabb, héten elfogdaott verzióban viszont már az szerepel, hogy ki lehet ugyan zárni a kartellezés miatt megbüntetett cégeket, de a kormány
a verseny érdekében felmentést adhat a kizárás alól.
A versenyt akadályozó cégek beengedése azért segíti a versenyt az előterjesztés szerint, mert bizonyos ágazatokban olyan sok szereplő bírságoltak már meg kartell miatt, hogy ha ezeket mind kizárják, és csak a nem kartellező vállalkozások maradnak, akkor túl kevés a potenciális induló, és nem lesz elég éles a verseny.
A törvény természetesen nem részletezi, hogy a kartellezők pontosan milyen szempontok alapján kaphatnak egyedi felmentést a minisztertől, ezt pedig várhatóan a plázastoppos felmentésekhez hasonló zavaros helyzetet teremt majd.
A kartellező cégeket kedvezőbb helyzetbe hozó első módosítást május 10-én, egy nappal azután nyújtották be, hogy Gazdasági Versenyhivatal megbüntetett egy vállalkozást, amit a HVG egy korábbi cikke közvetve Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztos, kaszinófáraó cégbirodalmával hozott összefüggésbe, és ami emiatt akár három évig kimaradhatott volna a közbeszerzésekből.
Tényleg megcsinálták: itt a törvényjavaslat, ami alapján bármit el lehet titkolni
Amikor megjelent a posta adatainak titkosításáról szóló törvényjavaslat, már sejteni lehetett, hogy ez csak az első lépés. Most kiderült, hogy pontosan erről volt szó, és az összes állami cég titkolózhat majd.
Miattuk lett könnyebb észrevétlenül ellopni a közpénzt Magyarországon
Akik azokhoz a törvényekhez adják a nevüket, amiknek semmi más célja nincsen, mint hogy elfedjék az állampolgárok elől, hogy mire költik el az ország vezetői a közvagyont.
Az alkotmánnyal is szembemegy Németh Szilárd titoktörvénye
Nemhogy soha többet semmi sem fog kiderülni a törvényjavaslat nyomán, de még azzal is ellentétes, amit a Fidesz saját alaptörvénye ír.
A Posta után a Nemzeti Bank adatait is titkosítják
Egyenként szedik ki a nagy állami cégeket az infotörvény hatálya alól. Teljesen szembe mennek egy jogerős bírósági ítélettel is, csak ne derülhessen ki, hogy Matolcsyék mire költenek százmilliárdokat.
Kovács Zoltán élete legsúlyosabb mondata
Új mélypont a kormányzati kommunikációban. Amikor Kálmán Olga azt mondta, hogy megpróbálták eltitkolni az MNB alapítványainak közpénzszórását, a kormányszóvivő így kérdezett vissza: „De sikerült?”
A legtöbb pénzt most így lehet csinálni Magyarországon
A magyar kormány különleges lehetőséget ad évek óta egy földgázkereskedő cégnek. Benne vannak az oroszok, benne van a Mol, benne van a fehérvári focicsapat gazdája is. Egy állami vállalat hozza be nekik a határon a gázt, de a hasznot már a MET fölözheti le.
Ha törvényekkel tényleg kizárnák a korrupció lehetőségét Magyarországon, akkor leállna az állam működése
Korrupciókutatók elemezték az új közbeszerzési szabályok hatását. Vannak pozitív változások, de többnyire mégis könnyebb lesz csalni.
Tud hatékony lenni ez az állam, ha akar: Tiborcz István csak egyetlen hónapig nem indulhatott közbeszerzésen, de most korrigálta a kormány ezt az apró hibát
Idén novemberben lépett hatályba a törvény, mai kizárt a politikai vezetőket és rokonaikat a közbeszerzésekből. A kormány gyorsan lépett és visszacsinálta az egészet.
Az élelmiszerpiacot akarták átrendezni a plázastoppal
A plázastopban minden benne van az elmúlt évek Magyarországáról: CBA, multiellenesség, az V. kerület ingatlanügyei és Vizovickzi birodalma. A térképen azt is megnézheti, ön mellett milyen bolt nem nyithatott ki.