Amit Izland a fociban varázsol, az tényleg egy csoda

Bármilyen eredmény születik a szombati magyar-izlandin, nem lesz meglepetés. Az izlandi válogatott története során először jutott ki nagy tornára, de egyáltalán nem véletlenül vannak kint az Európa-bajnokságon.

Nagyon rövid idő alatt csináltak csodát. A 2010-es világbajnokság selejtezősorozatában tök utolsók lettek a csoportjukban, a megszerezhető 24 pontból csak ötöt gyűjtöttek be. Még rosszabbul ment nekik a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőjében, 24 pontból négyet szereztek, a 131. helyre süllyedtek a világranglistán.

Akkor miért is kell tartanunk a meccstől?

Azért mert nekiálltak komolyan venni a focit. 2011 őszén szerződtették a svédeket 9 évig irányító, Nigériát a 2010-es vébén vezető Lars Lagerbackot. Nem indult simán Lagerback munkája, de nagyon látványos javulást ért el: a 2014-es világbajnokságra már majdnem kijutottak, pótselejtezőt játszottak Horvátországgal. Az otthoni 0-0 után a horvátok 2-0-ra nyertek. Az izlandiak viszont lendületben maradtak, a mostani Euróba-bajnokságra simán kijutottak a csehek mögött úgy, hogy a hollandokat oda-vissza verték.

A 320 ezer lakosú Izlandon mindössze 20 ezer igazolt focista van, nálunk 11-szer ennyi. Ők is beruháztak a fociba még a 2000-es évek elején, de nem stadionokat építettek, hanem fedett, csarnokszerű pályákat, amikben egész évben lehet játszani. A programnak köszönhetően az 5-34 éves fiúk/férfiak majdnem ötöde rendszeresen focizik, a lányoknál/nőknél minden tizedik. És akkor ott van még a kézilabda és az egyre népszerűbb golf.

Iskolák közelében kezdtek minipályákat kialakítani, összesen 130-at. Szándékosan kisebbeket, hogy fejlesszék a gyerekek technikai képzettségét. Mindeközben felpörgették az edzőképzésüket, hogy szakembereket foglalkozzanak a fiatalokkal. És nagyon rövid idő alatt látványos eredményeket értek el lettek.

2011-ben történetük során először jutottak ki nagy utánpótlás tornára, az izlandi fiatalok a németeket megelőzve, a csehek mögött kvalifikálták magukat az Európa-bajnokságra. (Mi Olaszország és Wales mögött csak harmadikok lettünk egy másik selejtezőcsoportban.) Az Eb-n ötödikek lettek.

A legjobb játékosaikat pedig európai csapatok vették meg. A mostani keretükből senki sem játszik otthon. Ott van még a csapatban a Barcelonában is játszó, már 37 éves Eidur Gudjohnsen, de már nem rá, hanem Gylfi Sigurdssonra érdemes figyelni, a támadó középpályásnak remek szezonja volt a Swanseaben futotta élete formáját, hat gólt szerzett a selejtezőkben is.

Meglepetés, hogy pontot szereztek Portugália ellen, de az elmúlt pár év eredményeit nézve nem akkora csoda. Dárdai Pál például azt mondta az Eb rajtja előtt, hogy szerinte a magyar válogatottnak nagyobb esélye van legyőzni az osztrákokat, mint Izlandot.

A selejtezőkben a szerzett gól átlaguk 1,7 volt, a kapott gól pedig 0,6. Ronaldót az első meccsükön lenullázták. Az egész Eb-mezőny leggyorsabb játékosai náluk vannak. A kapusuk megbízható. Nem fogja zavarni őket, ha nálunk van a labda, így jobban irányíthatjuk a játékot, mint az osztrákok ellen (50-50 százalék volt a labdrabirtoklás, a portugál-izlandin 66-34), de valószínűleg támadóbb focit játszanak majd ellenünk. Mentálisan erősek, feltűnő volt, hogy mennyire nem zuhantak össze, amikor a portugálok megszerezték a vezetést.

Ha megvernénk őket, akkor a portugálok elleni utolsó meccsen nem a továbbjutás lenne a kérdés, mert az már meglene, hanem a csoportelsőség.

Döntetlennel és négy ponttal szinte biztos, hogy meglenne a továbbjutás akár a legjobb harmadikok között, függetlenül a portugálok elleni meccstől.

Ha kikapunk, akkor akár ki is eshetünk. Szóval nem feltétlenül mi vagyunk az esélyesek, de az osztrákok ellen végképp nem voltunk azok.