Magyarország megfúrta a közös EU-s álláspontot a dél-kínai szigetvitában, helyette Szijjártóék inkább Kínának nyaltak be
Kedden született döntés azon a hágai bíróságon, aminek a dél-kínai tengeri területvitát kellett rendeznie Kína és a Fülöp-szigetek között. A tenger alatt ebben a térségben komoly nyersanyag-lelőhelyeket sejtenek a szakértők, de vízen nincs semmi, csak néhány földhányás. Ezeket a kis szigeteket a kínai hadsereg bővíteni kezdte, és támaszpontokat épített rájuk. Közben minden kíváncsiskodó hajót és repülőt elküldenek a térségből.
Igen ám, de a földhányásokra a térség több állama is igényt tart, köztük a Fülöp-szigetek is. Utóbbinak pedig a nemzetközi jog és a földrajz szerint nagyobb joga van több szigetre is, mint Kínának.
Ahogy az várható volt, a bíróság a Fülöp-szigeteknek adott igazat.
Az Európai Unió erre elkészített egy közös közlemény-terezetet, amiben a tagállamok üdvözölték a döntést, és felkérték a feleket, hogy a nemzetközi jog szabályai szerint rendezzék a vitájukat. Ebben az esetben a nemzetközi jog szerinti rendezés ugye azt jelentette volna, hogy az EU támogatja a bíróság döntését, és azt, hogy a szigetek felett a Fülöp-szigeteki kormány rendelkezzen.
Három ország azonban megfúrta ezt a közös álláspontot:
- Görögország,
- Horvátország
- és Magyarország.
Brüsszelben először azt hitték, hogy a görög-török, a görög-macedón és a horvát-szlovén területviták miatt tiltakoznak a tagállamok, de a magyar vétót sehogyan sem tudták hová tenni. A Wall Street Journal meg is kérdezte a magyar EU-képviseletet, hogy mi a gond a közleménnyel, de nem kaptak választ.
Az újság aztán arról kezdett spekulálni, hogy ezek az országok valószínűleg nem a területvitáik miatt vétóztak, hanem azért, mert képviselni akarták a kínai érdekeket. Görögország számára például még Magyarországnál is fontosabbak a kínai kereskedelmi kapcsolatok.
Végül az EU 3 napos késéssel tudott kiadni egy közös közleményt az ügyben, de ebben már nem volt benne, hogy a Fülöp-szigetek és Kína a nemzetközi jog szerint rendezzék a vitáikat, hanem a szokásos jogi humbug mellett csak annyi, hogy tárgyalásos úton, közös megegyezéssel jussanak dűlőre, ami ugye ebben az esetben a kínai álláspont felé hajlítja a dolgot, hiszen a nemzetközi jog szabályai szerint Kína bármit is mond, több szigetet is ki kellene ürítenie.
Hogy Magyarország Kína pártján áll az ügyben, arra következtetni lehet abból is, hogy a héten Szijjártó Péter egy közös EU-kínai rendezvényen is beszélt arról, hogy
„politikai nyomásgyakorlás és kioktatás helyett együttműködésre kell törekedni azokkal az ázsiai országokkal, amelyek rendkívüli gyorsaságú gazdasági növekedést tudnak felmutatni”.