A szerbiai magyarok között zajló kvótaellenes kampány lendületét az a körülmény sem képes megtörni, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak. A vajdasági politikusok mostanában főleg két témáról beszéltek szívesen a nyilvánosság előtt:

• milyen sok embernek tudtak támogatást adni abból az 50 milliárd forintból, amit a magyar kormánytól kaptak;

• és mennyire fontos, hogy a határon túli magyarok közül minél többen nemmel szavazzanak a magyarországi kvótanépszavazáson.
  

Nem nagyon lehetett még olyan magyar belpolitikai témát találni, amibe egy határon túli párt olyan lendülettel vetette volna bele magát, mint a Vajdasági Magyar Szövetség a kvótanépszavazásba. Szabadkát és a többi vajdasági várost ellepték a népszavazási plakátok, a helyi tévéken és a lapokban futnak a bevándorlásról szóló hirdetések, a VMSZ pedig olyan tempóban tartja a lakossági fórumokat, hogy az még némelyik Fidesz-alapszervezetnek is becsületére válna.A népszavazási plakát Szabadkán. Csak az nem látszik rajta, kinek a megrendelésére készült. - Fotó: Mayer DánielCsakhogy miután a pozsonyi csúcson az uniós tagállamok gyakorlatilag levették a napirendről a kötelező menekültkvóták bevezetését, a népszavazás már tényleg csak belpolitikai szempontból értelmezhető. Így el lehet képzelni, milyen kemény feladat olyan szavazókat felrázni, akiknek az életére akkor sem lenne különösebben nagy hatással a nemek győzelme, ha egyébként lenne még értelme a feltett kérdésnek.

Meg kell hálálni a pénzt

A magyar kormány tavaly novemberben döntött úgy, hogy 50 milliárd forintot ad a szerbiai partnerének, a VMSZ-nek programja megvalósítására. A pénz szétosztásához egészen laza feltételeket szabtak, most a határon túli párt egyszerre felel a pénzek kiosztásáért és a felhasználás ellenőrzéséért is. A pályázatokat elbíráló bizottságba is nagyrész VMSZ-hez kötődő embereket ültettek be. Már két pályázati kör is lezajlott, a pályázók 80 százalékával szerződést is kötöttek, így idén 10 millió eurónyi összeget tudtak kiosztani a népszavazási kampány előtt. Ugyanakkor ebben az éven még további 5 millió euró kiosztását tervezik. A támogatásokból csak az kaphat, aki a szerb mellett magyar állampolgársággal is rendelkezik.

Így most gyakorlatilag ugyanaz a szervezet kezeli a pályázók adatait, amelyik a népszavazás mellett is kampányol.

Az egyik törökkanizsai fórumon a VMSZ képviselője teljesen nyíltan beszélt arról, hogy mivel az itt élő magyarok a legnagyobb haszonélvezői a magyar kormány pénzéből finanszírozott gazdaságfejlesztési programnak, ezért itt az idő, hogy a segítséget viszonozzák. Bús Ottó, a párt intézőbizottságának elnöke hozzátette, október 2-a egy olyan pillanat, mikor az embernek egy kicsit vissza is illenék adni azért a sok mindenért, amit kaptak.

Bármi, de tényleg bármi megtörténhet

A menekültválságról a szerbiai magyaroknak is bőven van tapasztalatuk, sokan találkoztak azokkal a menekültekkel, akik a balkáni útvonalon próbáltak Nyugat-Európába jutni. Mióta pedig kerítést húztak a magyar határra, a menekültek sátortábort építettek fel az átkelőknél. De még ezzel együtt is nehéz VMSZ-es politikusként megindokolni, miért fontos az ő életük szempontjából egy Európai Bizottsággal szembeni, magyar népszavazás.

Valószínűleg Pásztor István, a párt elnöke is úgy érezte, emelni kell a tétet, amikor az egyik szerb napilapnak arról beszélt, hogy szerinte elképzelhető, hogy valaki Brüsszelben úgy dönt, a kvóták a csatlakozási folyamatnak is feltétele lehet. Igaz, hogy erről még sehol sem volt szó, de Pásztor mégis úgy érzi, „az utóbbi hónapokban az európai politikában fejetlenség volt tapasztalható ebben a kérdésben, így az sem kizárható, hogy a kérdés Szerbia számára is aktuálissá válik”.

Az sem könnyíti meg a VMSZ dolgát, hogy saját maguknak kell kitalálniuk a migrációs fórumaikat, mivel a párhuzamosan futó magyarországi kampány miatt a kormány biztonságpolitikai szakértőinek nem marad idejük a határon túli haknikra. Egyedül a Rogán minisztériumával is szerződésben álló politológus, Kiszelly Zoltán jutott el személyesen a vajdasági szavazókhoz. Ha már ott volt, a Vajdasági Rtv-nek sem aprózta el:

A VMSZ lakossági fórumain résztvevők leginkább arról beszéltek, azért fognak nemmel szavazni, mert vannak rokonaik Magyarországon, és már nagyon féltik őket a migránsoktól, mások pedig eleve elítélik a bevándorlást és támogatni szeretnék Orbán Viktort.

Egyébként Szerbiában csak a VMSZ kampányol a nemmel szavazásért, a párt ellenzékének számító Magyar Mozgalom távol tartja magát a kampánytól, mert úgy gondolják, nekik inkább a helyi problémákkal kell foglalkozniuk, a VMSZ kampányát pótcselekvésnek tartják.

Lehet, hogy a határon túli szavazatok miatt bukja az érvényességet a kormány?

Mivel a közvélemény-kutatások szerint a kormánynak nagyot kell hajráznia, hogy meglegyen az érvényességhez szükséges 50 százalék, a határontúli szavazatok nagyon fontosak lehetnek nekik. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár beszámolója szerint a határon túli magyarok közül a szeptember 17-i határidőig 274 576-an regisztrálták magukat a központi névjegyzékbe, ez a szám a 2014-es választások idején még 194 ezer volt.

A legtöbben persze nem most kerültek be, hanem az országgyűlési választások előtt, és azóta is szerepel a névjegyzékben. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a határon túli szavazók miatt az érvényességi küszöb is kitolódott, ezért lehet életbevágóan fontos a kormánynak, hogy a mozgósítás náluk se maradjon el az itthonitól.

A levélszavazás egyébként már zajlik, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint hétfőig 68 557 szavazat érkezett be hozzájuk,

tehát 25 százalékuk már egy héttel a népszavazás előtt leszavazott.

Ez a szám még nagyot ugorhat, mert a legtöbben valószínűleg az utolsó hétre hagyják a szavazólapjuk postázását, 2014-ben összesen 128 712-en szavaztak levélben. Akkor a levélszavazatok 95 százaléka a Fidesz-KDNP listáját támogatta.Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Aki bekerült a választási névjegyzékbe, azt 10 évvel később törlik, ha nem kér hosszabbítást, csakhogy így a magyar hatóságok azokat a magyarországi lakcímmel rendelkező szavazókat sem tudják kihúzni a listáról, akik időközben meghalnak, ezért az ilyen címekre is kiküldik a levélcsomagokat. Nemrég a Helsinki Bizottság foglalta össze, hogyan lehet ezzel visszaélni.

A Vajdaságból augusztusig több mint 100 ezren kérték a magyar állampolgárságot, és közel 90 ezren állampolgársági esküt is tettek Szabadkán, de közülük nagyjából csak 30 ezren regisztráltatták magukat a szavazásra. 2014-es országgyűlési választásokon, amikor helyben nem volt ilyen erős a kampány, 17 521-en szavaztak.