Túl konzervatívnak találták a németországi arab mecseteket a szíriai menekültek

Komoly és váratlan integrációs probléma merült fel Németországban, ahova tavaly csaknem 900 ezer, 70 százalékban muszlim menekült érkezett. Bár Németországban hosszú évtizedek óta működnek mecsetek az egyre növekvő muszlim népesség kiszolgálására, a muszlim népesség összetétele - négymillió török vagy török származású német - miatt ezek jellemzően török nyelvűek.

Arab nyelvű mecsetből sokkal kevesebb van, pedig most jellemzően arab muszlimok érkeztek az országba. Ennél is nagyobb probléma, hogy

a kevés arab mecset leginkább szaúdi vagy más öbölmenti ország pénzéből működik,

ezek pedig

jellemzően a szunnita iszlám két szélsőséges irányzatát, a paleokonzervatív szalafizmust vagy a vahabizmust propagálják.

Ez a két irányzat hajlamos szó szerint értelmezni a Koránt és a legósdibb társadalmi normákat hirdeti. A Reutersnek nyilatkozó egyik szíriai menekült, Hani Szalam például arra panaszkodott, hogy az új lakhelyéhez közeli kölni arab mecsetbe járó arcok pont úgy öltöznek, mint azok az iszlamista szélsőségesek, akik elől elmenekült Damaszkusz közeli otthonából. (Via Reuters. A címlapkép a berlini Khadija mecsetben készült, ez pont sem a törököké, sem az araboké, hanem a pandzsábi muszlim közösségé. Fotó: MAURIZIO GAMBARINI/dpa.)