Az amerikaiak már vagy hetven éve próbálnak kémeszközöket építeni rovarokba

Akármennyit fejlődött is a világ az elektronikai eszközök miniatürizálásában, a mozgásképes robotok méretcsökkentésében jelentős akadályt jelent az áramellátás - az akkumulátorok fejlődése még nem tart ott, hogy egy röpképes, saját áramellátását biztosítani tudó eszköz elég kicsi legyen ahhoz, hogy észrevétlenül repkedjen egy szobában.

Márpedig végső soron ez volna a cél, így lehetne autonóm, feltűnés nélkül mozogni képes kémrobotokat gyártani. De, mint az a Pentagon fejlett védelmi kutatásokért felelős projektje, a DARPA egy most nyilvánosságra hozott, 88 oldalas jelentéséből kiderült, a 2000-es évek közepén még csak tenyérméretű drónok előállítására voltak csak képesek.

Egy ilyenre azért felkapnánk a fejünket, ha szembe jönne velünk a hálószobában.

A San Jose State University oktatója, Susan Maret kérésére feloldott titkosítású dokumentumokban felbukkanó ábrák egyikéből viszont kiderül, hogy az 1958-ban alapított DARPA és rejtélyes elődjei már a múlt század 40-es éveitől élő rovarokkal is kísérletezett. A cél az volt, hogy az akkumulátor mérete miatt túl nagy gépek helyett valódi, élő rovarokba ültessenek elektronikai eszközöket, amikkel aztán irányíthatnák is azokat.

Egy "Kulcskísérletek az 1940-es években" című ábrán például azt mutatják be, hogy akkoriban üvegkapszulákba zárt eszközöket implantáltak molylepkebábokba, így azokat a fejlődő moly körbenőhette. A modern kutatók megjegyése szerint napjaink kutatói már inkább azon dolgoznak, hogy az üvegkapszula kihagyásával ültessenek be megbízhatóan mikrorendszereket a rovarokba. (Via Popsci, Secrecy)