Az októberiBudapest Science Meetup-on Szécsényi-Nagy Anna (MTA-BTK Régészeti Intézet) arról beszélt, hogyan segítheti a régészeti genetika a magyarság eredetének jobb megértését.
Az előadó összefoglalója:
A 9-10. század fordulóján a honfoglaló magyarság vegyes eredetű és összetételű, azonban kulturálisan és politikailag egységbe szervezett közösségként érkezett a Kárpát-medencébe.
Az itt talált helyi germán, szláv és avar lakosokkal megindult integráció szükséges eleme volt a fiatal magyar állam megalakulásának.
Előadásomban a magyarok eredetének és néppé válásának új régészeti genetikai adatairól és munkacsoportunk további, a témához kapcsolódó kutatási terveiről fogok beszámolni.
A volt miniszterelnök öccséről, az ügynökaktákban tévesen szereplő Lezsák Sándorról és közbiztonság állapotáról vitatkoztak hétfőn az ellenzéki pártok vezetői és Magyar Péter a napirend előtt. Magyar szerint a kormánynak nem volt dolga az aktákkal, de ha látta volna Lezsák nevét, közbeavatkozik, hiszen ismeri a rendszerváltás előtti munkásságát.
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
A papírokon mindig mások neve szerepel, és amikor jön a baj, a maffiafőnök minden további nélkül feláldozza azokat, akik helyette írtak alá, mondta Magyar Péter a parlamentben, ahol két hét szünet után újra heves napirend előtti vita jött össze.
Elegük lett a városi létből, a Nógrád megyei Béren az otthonukat is maguknak készítik el, „mint a madarak”.