Igenis léteznek csodák, és ezt a csodálatos történetet nem a képzelet szülte, hanem az élet

A Twitterre rakta fel egy fiú – Certo Negro – nemrég az idei év hálaadás-napjának legszebb történetét.

SZEREPLŐK:

• Nagymama (N, balra) - cuki nagymama, aki sms-t ír az unokáinak
  
• Unoka (U, jobbra) - flegma srác, aki sms-t kap egy ismeretlen számról

Hálaadás-napi vacsora nálam november 24-én délután háromkor. Ugye jössz? Remélem, mindannyiótokat látlak. Ebbe beleértem Amandát és Justint is.

Ki ez..

A nagymamád

A nagymamám? Kérhetek egy képet?

Kiről?

Rólad lol

*kép*

Dolgozom éppen

*kép*

Szerintem te nem a nagymamám vagy

Azért még áll a meghívás?

Persze! Ez egy nagymama dolga. Megetetni mindenkit.

VÉGE

****

Vagyis csak azt hittük! Napokig ezen a levelezésen nevetett, mosolygott, sírt a meghatódottságtól Az Internet. Ami néhány nappal később történt, arra viszont senki sem számított (de, pont hogy mindenki számított rá, aki már hozzászokott az ilyen véletlen-csinálta aranyos internetes történetekhez):

Hát megtörtént

– twittelte ki az unokának nézett Twitteres srác.

Tanulság: CSODÁK MÁRPEDIG VANNAK.