Rábólintott az EU az ukrán társulási szerződésre

eu

A milliárdos veszteségek ellenére az Európai Unió vezetői csütörtök este 2017. július 31-ig újra meghosszabbították az Oroszország ellen hozott szankciókat. A 28 tagállam vezetői egyben arról is megállapodtak az ukrán társulási szerződésről is.

Az Unió tagállamai közül ugyanis Hollandia eddig még nem ratifikálta az szerződést, miután egy áprilisi népszavazáson a szavazók többsége elutasította az euroszkeptikus szervezetek által kiírt, nem kötelező érvényű referendumon. Ennek ellenére Mark Rutte holland kormányfő továbbra is úgy gondolja, hogy „társulási egyezmény elutasítása a legnagyobb ajándék lenne, amit adhatunk Vlagyimir Putyin orosz elnöknek”.Mark Rutte holland miniszterelnök - Fotó: AFP/Eric Lalmand

A mostani nyilatkozat kimondja, hogy a szerződéssel Ukrajna nem válik egyből EU-tagjelölt országgá, és ez a későbbiekben sem szolgálhat majd alapul erre. Kitértek rá, az egyezmény nem jelenti azt, hogy az uniónak kollektív biztonsági garanciákat vagy bármiféle katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának.Charles Michel belga miniszterelnök, Francois Hollande francia elnök, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Alexis Tsipras görög miniszterelnök a brüsszeli csúcson - Fotó: AFP/Emmanuel DunandMark Rutte bejelentette, hogy a parlament elé terjeszti a szerződést. A másik 27 tagállam már ratifikálta. Ha elfogadják, a szerződés szorosabbra fűzheti az EU és Ukrajna viszonyát, például vámmentességet is kaphat.

A találkozó másik nagy témája a menekültválság volt. Angela Merkel német kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy fokozni kell a küzdelmet az embercsempészek és a menekülthullámot előidéző körülmények ellen. Az EU a válság megoldására biztosítani szeretné a külső határokat és partnerségi megállapodást akar kötni az észak-afrikai államokkal.

A tanácskozás kezdetén az uniós vezetők fogadták Kelet-Aleppo polgármesterét, aki beszámolt nekik a szíriai helyzetről. Brita Hagi Hasan azt kérte tőlük, hogy küldjenek megfigyelőket a térségbe, amivel szerinte biztosítani lehetne az ott tartózkodó 50 ezer civil életét. (SZ/MTI)