Izlandon októberben tartottak előrehozott választásokat. Ezt azután írták ki, hogy Panama-iratok nyilvánosságra hozása után offshore-botrányba keveredett és lemondott az országot addig irányító Siggmundur Davíð Gunnlaugsson miniszterelnök.

Október óta viszont nem sikerült megállapodni az új kormány összetételéről. Se a Kalózpárt, se a Baloldali Mozgalom nem járt sikerrel az egyeztetéseken, de most kedden a konzervatív Függetlenségi Párt elnöke, Bjarni Benediktsson második nekifutásra végül összetákolt egy kormányzóképesnek látszó konstrukciót.

A Függetlenségi Párt, a Reformpárt és a Fényes Jövő összesen 32 hellyel bír a parlamentben, ami viszonylag törékeny többségnek tűnik a mindössze 63 fős országgyűlésben.

Annál is inkább, mert egy fontos kérdésben máris ellentét feszül a kormánypártok között: utóbbi kettő ugyanis népszavazásra bocsátaná az uniós csatlakozás kérdését, amit viszont a 21 fős FP-frakció ellenez. A parlament abszolút többsége dönt majd arról, lesz-e referendum a kérdésben.