Bánki Erik fideszes képviselő nevét valószínűleg 2016 február legvégén ismerte meg a szélesebb közvélemény. Ő nyújtotta be az MNB alapítványairól szóló javaslatot a Parlamentben, benne a lopás legújabb szinonimájával.
„Elveszíti közvagyon jellegét"
Ezt írta a törvénye indoklásában Bánki Erik arról a cirka 250 milliárd forint közpénzről, amit a Matolcsy György vezette jegybank adott saját alapítványainak. Ha a pénz tényleg elveszítette volna közvagyon jellegét, ahogy Bánki képviselő javasolta, akkor el lehetett volna titkolni, hogy mire költik ezt az összeget az alapítványok. A Parlament ugyan megszavazta Bánki ötletét, de Áder János köztársasági elnök nem írta alá, és az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a jogszabályt.
Később, amikor Kálmán Olga ATV-s műsorában az MNB-s vagyon eltitkolásáról kérdezte Kovács Zoltán kormányszóvivőt, akkor kapta ezt a legendás választ.
Ezek az előzmények csak azért érdekesek, hogy lehessen látni: ha van a (sikeretlen) vagyoneltitkolásnak szakértője a magyar parlamentben, akkor Bánki Erik az.
A képviselő kedden más kontextusban beszélt eltitkolt vagyonokról. A Magyar Nemzet hétfőn megírta, hogy a NAV már egy éve nem végez vagyonosodási vizsgálatokat, erről kérdezték a képviselőt sajtótájékoztatóján.
„Az lehetett az oka, hogy egyáltalán leállították, hogy már nem voltak olyan szintű eltitkolt jövedelmek, amelyek nagyobb bevételt hoztak volna, mint egyébként az az apparátus, amit kifejezetten a vagyonosodási vizsgálatok miatt kellett fenntartani."
Bánki Erik kifejtette, hogy Magyarországon nagyon alacsony a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsa is, ezért éri meg egyre kevésbé eltitkolni a jövedelmet.
Bánki lényegében azt állítja, hogy már nem titkolnak el jövedelmet az emberek, ezért a NAV-nak nem éri meg az eltitkolt jövedelmek után kutatni. A kutatás drága, eltitkolt jövedelem pedig szinte nincs is.
Ha érdekli hogyan reagál Bánki Erik, amikor tavaly a saját vagyonának eltitkolásáról kérdeztük, akkor érdemes megnézni ezt a videót.
Az MNB adatait titkosító törvényjavaslat nemcsak százmilliárdokról szól, de forradalmasítja azt is, ahogy a korrupcióról beszélünk. Ez ugyanis természeti szükségszerűség a Fidesz szerint.
A módosítás az adatvédelmi biztos szerint sem állná ki az alkotmányosság próbáját.
Ekkorra ígéri a döntést az Alkotmánybíróság a Jegybank és a Posta ügyeit titkosítani akaró törvényekről.
Új mélypont a kormányzati kommunikációban. Amikor Kálmán Olga azt mondta, hogy megpróbálták eltitkolni az MNB alapítványainak közpénzszórását, a kormányszóvivő így kérdezett vissza: „De sikerült?”
Láttunk már politikust menekülni, de a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke példa lehet mindenki számára. A saját cégeiről nem volt hajlandó elárulni semmit sem.