A februári Budapest Science Meetup-on Goretity Árpád (PPKE - Molekuláris Bionika) fehérje térszerkezetek bioinformatikai módszerekkel történő összehasonlításáról és ezek gyorsításának lehetőségeiről beszélt.
Az előadó összefoglalója:
A modern evolúcióbiológiai és orvostudományi alapkutatás szerves része, nélkülözhetetlen támogatója a bioinformatika. A biológiai adatok számítógépes feldolgozásának gyorsasága lehetővé teszi olyan elemzések, összehasonlítások és szimulációk elvégzését, amelyeket kísérletesen egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt és rendkívül költségesen lehetne megvalósítani. Az egyik legnagyobb horderejű bioinformatikai módszer a fehérjék szerkezeti összehasonlítása. A fehérjék az élő szervezetek alapvető építőkövei, és szerkezetük gyakran összefügg az általuk ellátott feladatokkal, biológiai funkciókkal, így annak a megismerése közvetlenül hasznos, értékes tudáshoz juttatja a kutatókat.
Sajnos a jelenlegi szerkezeti illesztőalgoritmusok jellemzően igen lassúak. Nagyobb fehérjeadatbázisok feldolgozásához tehát új metódusokra van szükség. Egy lehetséges megközelítés a hagyományos számítógépek használata helyett specializált célhardver létrehozása, amelyet munkámban a méltán népszerű FPGA technológiával valósítottam meg. Az eredmények ígéretesek: a célhardvertől akár több nagyságrendbeli gyorsulást, hatékonyságnövekedést is várhatunk.
A címlapi kép forrása: Protein Data Bank/Wikipedia
Baka András nem az kimondott abszolút filmszínház-karakter, története mégis szimbolikussá teszi a megválasztását. A Fidesz illegitimnek tartja, ő közben azt mondja, az ország nem épülhet bosszúra.
A miniszterelnök szerint a fideszes influenszerek azon dolgoztak, hogy összeomoljon az ország energiaellátása. Rétvári Bence azt mondta, a legnagyobb rémhírterjesztő az ország vezetője volt. Parlamenti összecsapás energiaválság után.
Szijjártó Péter egészen abszurd dolgokat állított a sajtószabadságról. Nem hagytuk annyiban, és három év után ennek meg is lett az eredménye.
Teljes szakítás az Orbán Balázs-féle átpolitizált vezetéssel, készül az új külpolitikai stratégia. Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Miért baj, ha Brüsszelről csak annyit tudunk, hogy „rossz”? Hogy néznek ki a pragmatikus orosz kapcsolatok? Interjú a Magyar Külügyi Intézet új vezetésével.
Megszűnt az alapítvány, ami az MCC fenntartója volt – mi lesz a hatalmas vagyonnal? Erről, és Paks 2 sorsáról és kérdeztük a miniszterelnököt.