Ugyan már 2017 van, de az utóbbi hetekben mégis felpörgették az 1956-os emlékév kampányát, amiért Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Schmidt Mária kormánybiztos felel. Hogy mire költötték a forradalom népszerűsítésére kapott 14,5 milliárd forint közpénzt, továbbra sem tudjuk, mindenesetre újabb tévéreklámokban mondják fiatalok, hogy az ország sosem felejti el az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatait, illetve országszerte ilyen óriásplakátokat tettek ki:
Csakhogy a figyelemfelkeltő kérdésre valójában szomorú a válasz (legalábbis, ha a kormány az, ami többes szám első személyben kérdez):
„Igen, elfelejtettétek.”
Mindenféle erőfeszítés nélkül is lazán össze lehet szedni 5 jelét annak, hogy a kormány elfelejtette az 1956-os forradalmat.
„Lépésről-lépésre foglaljuk vissza saját történelmünket” – mondta korábban Schmidt Mária, és a Dózsa Lászlóénak titulált Pruck Pál-fotó körüli botrány szépen érzékeltette, hogy miről van is szó. A Münchausen báróét idéző kalandokat átélt Dózsa László ügyét, amiben Schmidt Mária az azóta elhunyt Pruckot és családját becsmérelve maximálisan beállt a forradalomról mindenféle képtelenséget, például Csepelt bombázó repülőgépeket emlegető Dózsa mögé, állítólag március 31-ig vizsgálják, utána tesznek igazságot: vajon Pruck Pál van-e a minden bizonnyal Pruck Pálról készült fotón?
A kommunista Stefka István, aki a többek között Dózsa Lászlóval díszített kocsmáját közpénzből pimpelhette fel, talált egy 56-os szemtanút, aki nem látott semmit, vagy amit tud, az teljesen ellentmond a történészek ismereteinek. (Nagy Imrével közben az állami ünnepségsorozat szinte egyáltalán nem foglalkozott.)
Ez talán a legjobb bizonyíték arra, hogy elfelejtették 1956-ot. Tasnádi azóta lemondott.
Nem is arra kell gondolni, ahogyan sosem látott pofátlansággal, politikai okokból kicsinálták a legnagyobb napilapot, hanem hogy a Schmidt Mária vezetése alatt álló Terror Háza azt közölte, amikor lenyúlta a Népszabadság-székházáról leszedett feliratot, hogy: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően alapított, majd 2016 decemberében megszűnt Népszabadság című napilap homlokzati felirata a Közalapítvány XX. és XXI. Század Intézetének gyűjteményét gyarapítja.”
Az nem olyan meglepő, hogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezetőnek fogalma sincs a történelemről, de az már teljesítmény, hogy az elvileg a szocializmussal foglalkozó szervezet sem tudta, hogy a Népszabadság első száma 1956. november 2-án jelent meg, és akkor még természetesen a forradalom oldalán állt.
Nemrég az esztergomi Szent Anna temetőben felállított, Béke Angyala nevű vadonatúj, a Vörös Hadsereg előtt tisztelgő emlékművel köszöntötte Magyarország a hazánkba látogató Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára a térség parlamenti képviselőjeként mondott itt beszédet.
A Műegyetem előtt Boross Péter volt MDF-es miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke az 1956-os ünnepi beszédében arról beszélt, hogy be kellene mutatni az amerikai imperialisták gaztetteit.
Elfelejtettük volna?
Továbbra sem árulja el a szervezőbizottság, hogy pontosan mire költötték el a nekik adott 15 milliárd forint közpénzt.
Még a Szigetre tette ki az 1956-os Emlékbizottság, de még mindig nem vették le, ahogy azt sem ismerték el, hogy Pruck Pál látható a képen. (Bónusz: megtaláltuk Dózsa László elfeledett, harmadik halálát is!)
Ha csak egy cikket olvasol el a Pruck Pál-fotóról és Dózsa László állítólagos hőstetteiről, ez legyen az. De ha Schmidt Mária állításai közt akár csak egy konkrét bizonyítékot is keresel, ne ez legyen az. Végre kiderül az , ki akarja elvenni 1956 emlékét „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal”.
"Mertem volna nem átvenni." - mondja a PestiSrácok lapigazgatója, aki egyike volt a kevés kiválasztott, belügyes igazolványos újságírónak.
De összesen 75 millió talált utat a Pesti Srácok csinálóihoz. Most már nyilvánvaló, miért rettegnek attól Schmidték, hogy nyilvánosságra kerüljenek a költéseik.
Dózsa László fantasztikus története után a Kossuth téri sortűzről is készített egy filmet a rendező, ami azt ígéri, hogy bemutatja a vérengzés valódi felelőseit. A fehérballonos olyan összeesküvést leplez le, hogy attól még Havas Szófiának is ketté állna a füle.
Ennyi idő már elég ahhoz, hogy az elbukott forradalmak vezetői megkapják az elismerést az utókortól. Bár éppen Orbán Viktor feltűnően távolságtartó lett Nagy Imrével, akinek a koporsója felett elmondta legendás beszédét. Károlyi Mihályt pedig kiírnák a történelemből.
Eltelt 60 év, ennyi maradt a szabadságharcból. (Meg a Fideszből.)
A III/II-es múlttal rendelkező politikus Lázár Jánossal konfrontálódhatott.
Közpénzek tízmilliárdjai és a médiában eddig járatlan oligarchák mozdultak meg, hogy a választási kampánynak olajozott médiagépezettel vághasson neki a Fidesz 2017-ben.
Közben a lap volt dolgozói elkérik a bezárt lap kiadási jogait, ha már az Opimus Press nem akarja kiadni.
A Fidesz frakcióvezetője úgy tesz, mint aki nem érti, hogy vasárnap Orbánt fütyülték ki.
Az esztergomi Béke Angyala emlékmű avatásán katonai díszőrség mellett Völner Pál államtitkár is beszédet mondott. Az orosz külügyminiszter szép szavakkal köszönte meg.
2016-ra sikerült totálisan elfelejteni 1956-ot.