Egyetlen vessző értelmezése miatt fizethet 10 millió dollárt egy tejipari cég

Teherautó-sofőröknek nem kifizetett túlóradíjak miatt indított csoportos kereset torkollott a vesszők szerepéről szóló kvázi nyelvészeti vitába az Egyesült Államok egy bíróságán. 

Legalábbis a hétfői bírósági ítélet gyakorlatilag egy 29 oldalas nyelvészeti értekezés volt a vesszőkről, melynek következménye az lett, hogy egy portlandi tejgazdasági vállalat végül tízmillió dollárt fizethet ki. 

2014-ben három sofőr perelte be az Oakhurst Dairy nevű vállalatot, négy éven át elmaradt túlóradíjaikat követelve. Maine állam törvényei szerint a munkásoknak ki kell fizetni az óradíjuk 1,5-szeresét a pluszórákért, ha heti 40 óránál többet dolgoztak, de a törvény felsorol pár kivételt is. 

És éppen a kivételeket felsoroló törvények okoztak most problémát a per során. Az angol nyelvtanban is óriási viták övezik a helyes vesszőhasználatot, a két tábor pedig ölre menő vitákat is képes folytatni erről. A legnagyobb kérdés arról szól, hogy egy egyszerű felsorolás esetén, például a "bab, burgonya és rizs" esetén kell-e a burgonya után is vesszőt tenni. A magyar nyelvtan ebben a kérdésben elég egyértelműen fogalmaz, ugyanakkor a New York Times cikke szerint az amerikaiak jóval megosztottabbak ebben a kérdésben. 

Ez a vita merült most fel a vonatkozó állami törvénynél is, ahol felsorolták a túlóradíj fizetés alóli kivételeket: 

A csomagolása, feldolgozása, tartósítása, fagyasztása, szárítása, reklámozása, tárolása, csomagolása szállításhoz vagy forgalmazásához:

• a mezőgazdasági termékeknek;
  
• hús- és haltermékeknek; és
  
• romlandó élelmiszereknek. 
  

A vita azon tört ki, hogy az utolsó feltételnél, azaz a "csomagolása szállításhoz vagy forgalmazásához" esetében ez egy kizáró kapcsolat-e. A probléma súlyát igazán csak eredeti nyelven lehet megérteni, mivel ott ez "packing for shipment or distribution of"-ként hangzik, azaz úgy is lehet érteni, hogy csomagolás szállításhoz vagy forgalmazása a termékeknek, és úgy is, hogy csomagolás szállításhoz vagy forgalmazáshoz. 

Ha lett volna vessző a szállításhoz után, akkor egyértelmű lett volna a helyzet, így viszont a sofőrök azzal érveltek, hogy rájuk ez nem vonatkozik, hiszen ők csak szállítják, de nem csomagolják a termékeket. Velük értett egyet a másodfokú ítélet is kedden, felülírva az elsőfokú döntést. 

Maine állam törvénye amúgy kifejezetten olyan irányelvekre építve született, hogy a törvényalkotók használjanak minél kevesebb vesszőt, mivel a vessző a legtöbbet félrehasznált és félreértett írásjel a jogi szövegekben, és talán az egész angol nyelvben. 

Nem ez volt az első eset, hogy angol nyelvterületen vesszők miatt tört ki jogvita: 1872-ből is ismerni már egy nagyon költséges esetet, de 2006-ban Kanadában is milliódolláros per zajlott. De még az Alkotmány második, a fegyvertartásról szóló kiegészítésének is többféle értelmezése akadhat egy vessző miatt. 

Az amerikai sajtó jellemzően inkább a vessző elhagyására szokott amúgy szavazni felsorolásoknál, de elismerik, hogy van olyan eset, amikor ez félreérthető szituációkat szül. 

Egy 2014-es felmérés szerint viszont az amerikaiak borzasztóan megosztottak, 57 százalékuk az utolsó előtti szó után szereplő vessző mellett van és csak 43 százalékuk ellene. (New York Times)