A májusi Budapest Science Meetup-on Scheer Ildikó Zsófia (MTA TTK Enzimológiai Intézet) arról beszélt, hogy milyen esetekben kerülhet az RNS-bázis uracil DNS-be, hogyan javítódik ez a hiba és mi ennek az egésznek a biológiai jelentősége.
Az előadó összefoglalója:
Uracil kerülhet a DNS-be a timin helyetti téves beépítéssel, vagy citozin dezaminációval. A DNS-beli uracil felhalmozódást a bázis kivágó DNS hiba javítással és a nukleotid szintek szabályozásával lehet megakadályozni. A két kulcsfontosságú enzim ezen folyamatban az uracil-DNS glikoziláz és a dUTPáz. Azonban uracil kerülhet a DNS-be fiziológiás körülmények között is, erre példa néhány magas genomi uracil tartalmú fág és a HIV DNS-e. Az uracil szintén normális intermedier az immunsejtekben, és magas szintet mutat az ecetmuslica lárvákban és bábokban. Azonban, a legtöbb organizmusban a DNS uracil szintje alacsony.
Létezik néhány genomi uracil kvantifikáló módszer, melyeknek eltérő a specificitása, az érzékenysége és az ára. Minden eddig ismert abszolút uracil kvantifikáló módszer kihasítja az uracilt, vagy feldarabolja a DNS-t, és nem alkalmaz sejtbeli detektálást. A mi új módszerünk egy katalitikusan inaktív UNG fehérje szenzort alkalmaz, amely képes kötni, de nem képes kihasítani a genomi uracilt. Az uracil kötő UNG szenzorunkat úgy terveztük, hogy detektálható hagyományos antitestekkel és in situ immuncitokémiával is. A módszerünk képes elérni akár 0,1 uracil/millió bázis kimutatási határt, és emellett egy sokrétű eszköz a genomi uracil mennyiségi meghatározására bármilyen élőlényben, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a későbbiekben pozíció és szekvencia specifikus információt szolgáltasson.
Különböző fajokban a DNS uraciltartalmának megismerése érdekes biológiai kérdésekre nyújthat választ.
A címlapi kép forrása: Molecular Biology of the Cell
Teljes szakítás az Orbán Balázs-féle átpolitizált vezetéssel, készül az új külpolitikai stratégia. Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Miért baj, ha Brüsszelről csak annyit tudunk, hogy „rossz”? Hogy néznek ki a pragmatikus orosz kapcsolatok? Interjú a Magyar Külügyi Intézet új vezetésével.
Megszűnt az alapítvány, ami az MCC fenntartója volt – mi lesz a hatalmas vagyonnal? Erről, és Paks 2 sorsáról és kérdeztük a miniszterelnököt.
Gemencen vágásterület vágásterületet ér, a Bükkben 200 éves faállományt is kivágtak. A természetvédelem helyzete sem sokkal jobb, mint a gyerekvédelemé.
Pont akkor esik szét még jobban a Fidesz, amikor lenne fogás a Tiszán. Tusványostól a parlamentig, mi hazánkos beszólástól a kibontakozó energiaválságig húzódik a kérdés: megállt már a lejtőn a volt kormánypárt? Erről beszélgettünk a 444 stúdiójában.
Voltak, akiket kirúgtak, mások önként távoztak, azóta évek teltek el. Mi lett azokkal, akik polgári engedetlenséggel álltak ki egy jobb oktatási rendszerért?