Helmut Kohl egykori német kancellár a nemzetek és a kereszténység Európáját képviselte – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek Strasbourgban, a német konzervatív politikus rendkívüli európai búcsúztatása után. A kormányfő szerint a nemzeteknek meg kell kapniuk a megbecsülést és az elismerést, mindent, ami „megilleti” őket.

„Tisztelni kell a jogaikat, nem lehet tőlük azokat elvenni, nem lehet föléjük erőszakolni, vagy föléjük ügyeskedni lopakodó alkotmánymódosításokkal valamilyen építményt, amiben a végén senki nem érzi magát jól” – mondta Orbán, aki szerint ezek az alapigazságok nem mutatkoznak ma teljes valójukban és fényükben, ezért dolgoznunk kell, hogy ezek láthatóvá váljanak, és ez a közép-európaiak mai küldetése Európában: a nemzetek Európája.

Az Európai Unió jövőjére vonatkozó kérdésre azt mondta: Európa jövője az emberi karaktereken és jellemeken múlik: „Ha lesznek olyan vezetőink, akik a kellő pillanatban jellemerősnek bizonyulnak, akkor lesz fejlődés Európában. Ha nem, akkor így maradunk, ahogy vagyunk, ebben a mostani bénult állapotban.”

Orbán felidézte, hogy 1998-ban meglátogatta Helmut Kohlt, és a beszélgetésnek volt egy pillanata, amikor arról kérdezte, hogyan áll a morál, az erkölcs kérdése a politikában, amire Kohl azt mondta, ami üzenet a jövőre nézve is: ami jó a magánéletben, az jó a politikában, és ami rossz a magánéletben az rossz a politikában is.

Orbán szerint ha lesznek olyan vezetők, akik ki tudják mondani az egyszerű igazságokat, akik merik vállalni népeik véleményét például a migrációról, a nemzetről és a kereszténységről, akkor lesz Európának jövője, de „egy dolog biztos, Magyarországon nem fog múlni”.

A kormányfő az interjú elején azt mondta: gyászszertartás még nem volt, a lelki búcsú este lesz a bazilikában, még csak egy politikai búcsúsztatáson vannak túl, és ezt onnan is tudni, hogy a kereszténység szó nem hangzott el, holott egy kereszténydemokrata politikust temettek, tehát mindenki a politikai korrektség szabályai szerint, ahogy az Európai Parlament épületében manapság szokás és szabad, úgy beszélt.

Méltó volt Európához a búcsúztatás abból a szempontból, hogy a vezetők egyenesen és őszintén beszéltek Kohl kancellárral kapcsolatos munkatársi, kollegiális vagy baráti érzelmeikről. Mi közép-európaiak is megszólalhattunk, a mi hangunkat Donald Tusk hangja jelentette, hiszen ő, mint az Európai Tanács elnöke beszélhetett, és ő úgy beszélt, mint egy lengyel Gdanskból – mondta Orbán Viktor, aki úgy érzi, Tusk minden közép-európai ország, így a magyarok nevében is megköszönte mindazt, amit Helmut Kohl a magyarokért és a térségért tett.

Arra a felvetésre válaszolva, hogy német sajtóhírek szerint Helmut Kohl özvegye azt szerette volna, hogy a búcsúztatáson ő is mondjon beszédet, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Ha nagy embert temetünk, és most egy nagy tölgyfa dőlt ki, akkor minden pletyka vagy lökdösődés, ami a temetés és a szertartás körül kialakul, szükségszerűen méltatlan. Ebben nem szabad sosem részt venni.”

Orbánt, mint mondta, Helmut Kohl győzte meg arról az 1990-es években, hogy igaza volt „a régi nagyoknak”, akik azt mondták, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Helmuth Kohl „nagyapai szeretettel” a mi nemzedékünket arra terelgette, hogy vannak divatok, de egyetlen biztos pont van, amire Európát értékek szempontjából építeni lehet, ez pedig a kereszténység. Európa értékei ebből sarjadtak, és ezt meg kell őrizni, akkor is, ha ez nem mindig népszerű – mondta.

Orbán kitért arra is, hogy az egykori kancellár mondandója mögött a keresztény derű és szeretet húzódott meg, és régen ez a hang az európai politika világában nem volt idegen, de mára ez teljesen kiveszett: most a kioktatás, a lebecsülés és a sértegetés kultúrája erősebb, mint a keresztény derűnek és szeretetnek a kultúrája. Orbán biztos benne, hogy ezt a kultúrát nem tették sírba Helmut Kohllal együtt, és elmondta azt is, hogy Kohl egyfajta lelki kiáradásként élte meg az EU bővítését. (MTI)