Csak az lehetne állami vezető, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is járt

Az Index megszerzett egy kormányzati előterjesztést, ami alapján 2023-tól csak az kerülhetne vezető pozícióba a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését.

A Lázár János és Trócsányi László tervezete a minisztériumi vezetőkre, az államtitkárokra és helyettes államtitkárokra, az állami intézményeknél dolgozó főigazgatókra és igazgatókra, a hivatalvezetőkre, a központi államigazgatási szerv vezetőjére, valamint a külképviseletek vezetőire vonatkozna. 

 A jogász végzettség elvileg mentességet adna, de a lap szerint ezzel több minisztérium sem értett egyet, ezért ez akár ki is kerülhet a tervezetből.   

A szigorítást nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek meg kellene szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja tartani pozícióját.

A javaslat szerint „a 2017-ben, illetve 2018-ban megkezdett képzések már 2021-2022-ben befejezhetőek”. Az államtudományi mesterszak képzési ideje 5 év, a másoddiplomás hallgatók esetén kreditbeszámítással 3-4 évre csökkenhet. A Földművelésügyi Minisztérium azt szeretné, ha a jelenleg vezetői pozícióban lévők előnyben előnyben részesülhetnének a felvételinél. Ezt Lázárék is támogathatónak tartották.

A lap megemlíti, hogy az egyik tervezetben az is szerepel, hogy az NKE-s államtudományi diploma feltételt előnyt jelenthetne jegyzői, aljegyzői, főjegyzői és főjegyző helyettesi kinevezéskor. Vagyis ha több jelölt is alkalmas lenne, akkor előre kell rangsorolni azt, aki elvégezte a képzést.