A tudósok megfejtették a rejtélyt, hogy miért lehet az eddig előkerült mamutmaradványok nagy része hímnemű. A Svéd Természettudományi Múzeum kutatója, Love Dalen szerint a gyapjas mamutok fiatal hímei a mai vadelefántok fiatal hímeihez hasonlóan a csordától elkülönülve, magányosan kóboroltak, és a csordában járó mamutoknál nagyobb kockázatokat vállaltak.
Így ezeket a mamutokat gyakrabban sodorta el a folyó, többször szakadt be alattuk a jég, gyakrabban gyalogoltak ingoványba vagy estek víznyelőkbe.
A nőstény mamutok a fiatal hímekkel szemben szinte mindig csapatban mozogtak egy, a veszélyes helyeket jól ismerő matriarka vezetésével.
A kutatók 98, Szibériában talált mamutmaradványon végeztek genetikai vizsgálatokat, ez alapján a csontok 69 százaléka hímnemű állatoké volt. (Via The Guardian)