Ungváry leleplezte, hogy nem igaz a német Vaskeresztet kapó magyar zsidó olimpiai bajnok ismert sztorija

A XX. századi magyar történelem egyik legnépszerűbb, „lám, ilyen sokszínű a világ!”-típusú anekdotája az, hogy Fuchs Jenőt, a négyszeres olimpiai bajnok kardvívót, első világháborús hős katonatisztet, aki a hadi múltja miatt a második világháborúban önként jelentkezett frontszolgálatra, de akit a zsidó származása miatt munkaszolgálatba vittek el, a harctéri hősiességét látva a német Friedrich Trompeter ezredes a Vaskereszt II. osztályával tüntette ki. A sztorit mintegy igazolta az a valós tény, hogy Fuschs kivételes módon túlélte a holokausztot.

Az antisportoló külsejű, kis kopasz Fuchs eleve regényes figura volt, aki egyszer például vérre menő valódi párbajt vívott egy olimpia bajnok csapattársával, és aki úgy lett sportlegenda, hogy versenyeken - az olimpiákat kivéve - alig indult egész életében. Ám Ungváry Krisztián friss, ÉS-beli cikke szerint egészen biztos, hogy nem kapott Vaskeresztet.

Ungváry először is visszafejtette, hogy ki terjesztette el a legendát: Szilágyi György írt 1999-ben erről egy cikket a Lyukasórába Sárga karszalag és vaskereszt címmel. Ungváry bemutatja, hogy az ehhez illusztrációként mellékelt adományozó dokumentum „ viszonylag otrombán hamisított”, a történet forrása pedig az a Szepesi-Szepessy Géza nevű férfi, aki már eleve hazudott abban, hogy együtt ült volna 1945-ben Fuchs-szal, és egyébként is bizonyíthatóan Münchausen-szindrómás hazudozó.

Szilágyi hamis sztoriját utána több könyvszerző is átvette - a kamu kanonizálását Nyáry Krisztián Merész magyarok című kötete fejezte be - majd az internetes sajtó segítségével végképp beépült a köztudatba.

Ungváry Krisztián ezután végigviszi, hogy mi az, amire nincs bizonyíték, és mi az, ami biztosan nem igaz a legendából - ami például a Fuchsról szóló Wikipedia-szócikk nagy részét is kiteszi:

Amire nincs bizonyíték:

• hogy Fuchs katonatiszt lett volna az első világháborúban.
  

Ami biztosan nem történhetett úgy:

• Fuschot egyáltalán nem tartóztatták le 45-ben, sem a német kitüntetése, sem más ok miatt, így nem ülhetett együtt Szepesivel.
  
• Fuchs a II. világháborúban nem teljesített semmiféle katonai szolgálatot, nem volt sem önkéntes, sem munkaszolgálatos, így a Don-kanyarban sem járt, mert kormányzói kivételezettsége volt, amit a nyilasok is elismertek.
  
• Bár az igaz, hogy Friedrich Trompeter ezredes 1942-ben ott volt a keleti fronton a 2. magyar hadsereggel szomszédos német 323. gyaloghadosztály egyik ezredparancsnokaként, de ezzel a beosztással eleve nem is volt jogköre vaskeresztet adományozni bárkinek.
  

Ungváry itt teljes egészében elolvasható cikkének további része szórakoztató stílusban eleveníti fel, hogy a német származású, Waffen SS-tag, a háború után két évre elítélt, majd besúgóvá váló 

Szepesi-Szepessy a kor mekkora Dózsa Lászlója volt, és micsoda regényes múltat hamisított magának, adott esetben olyan katonasztorikat behazudva magáról, amik miatt súlyosabb börtönbüntetést is kaphatott volna.