Nem változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokon született ítéletét a Kúria, így a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezményekként (tao) érkezett összeg egy részéből – írja a Magyar Narancs.

Az ügy azért került a Kúria elé, mert a DK pert nyert az alapítvány ellen, de az a februári jogerős bírósági ítéletet sem fogadta el, és a Mészáros Lőrinc által vezetett sportklub nem teljesítette a párt már közel két éve beadott hivatalos adatigénylését, mondván, a tao nem közpénz. A felcsúti akadémia a döntés felülvizsgálatát kérte.

Orbán Viktor egyik nagy hazugsága is a telkére épített felcsúti stadion megnyitóján hangzott el: „A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit az Ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kéne érteni, hogy pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntenek arról, hova adják a pénzüket. Ez nem közpénz.” Pedig Orbánnak tudnia kellett, hogy a tao-pénz közjogi értelemben közpénz, hiszen állami támogatás, a bevezetésekor így is kellett engedélyeztetni az Európai Bizottsággal.

A Kúria október végén pontot tett a vita végére, több bírósági ítélet után megerősítve, hogy a tao igenis közpénz.

A mostani döntés is ezzel van összhangban, így amikor végre átadják majd a kiperelt dokumentumokat, kiderülhet, hogy 2013. január és 2015. november 26. között kik kaptak megrendeléseket az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémiától, kiket bíztak meg például pályaépítésekkel, de a legkisebb értékű számlákat és az azokhoz tartozó szerződéseket is meg kell mutatniuk, ha azokat legalább részben a Felcsútra érkező tao-támogatások terhére kötötték – írja a lap, aminek a becslései szerint ebben a közel három év alatt kb. 5-6 milliárd forintnyi tao-pénzt költhettek el Felcsúton, azaz a felét annak a több mint 14 milliárd forintnak, ami összesen Felcsútra kerülhetett tao-ból.

A Magyar Narancs szerint a tao-pénzekből is juthatott Mészáros Lőrinc valamelyik cégének, mivel vannak arra utaló jelek, hogy az ország egyik leggazdagabb embere a családi érdekeltségein keresztül is részt vesz a klub működtetésében.

A G7 pár napja számolta ki, mekkora biznisszé dagadt a tao: legalább 330 milliárd forintnyi adót fizettek ki cégek a költségvetés helyett sportkluboknak. (Magyar Narancs)