Európai tudósok: a globális fölmelegedés miatt az európaiak egyenek rovart, algát és laboratóriumi húst
Sürgős fellépésre szólítottak fel táplálkozásfronton az európai tudósok, egészen pontosan az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC). Szerintük ugyanis
a klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre
amire reagálnunk kell. Hogy hogyan?
- a klímatudatos mezőgazdaság bevezetéséval, például az aszálytűrő fajták nemesítésével
- változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon
- csökkenteni kell például az állati fehérjék bevitelét
Fontos kérdésnek nevezi az állásfoglalás az állattenyésztésnek az üvegházhatású gázok kibocsátásában játszott szerepét. A kutatók szerint ennek csökkentéséhez az állattenyésztésben bevezetett változtatások is hozzájárulhatnak. "A valóban jelentős csökkentés érdekében azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására" - írják. Vagyis ne együnk annyi marhát, bárányt, disznót és madarat, hanem radikálisan kevesebbet.
Na de hogyan?
A kutatók szerint
az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet. Példaként említik a tengerekből, óceánokból származó élelmiszert, a laboratóriumban tenyésztett húst, illetve a rovarokat.
Aki először lát ösztöndíjon élő kutatót tanszéki díszvacsorán csótánycombot enni szuvidelt algával, bárányborda helyett, az küldjön fotót!
A kutatók kiemelten fontosnak tartják a mostanában többször megtapasztalt élelmiszer-szennyezettség forrásainak leírását és kezelését is. A dokumentum szerint az európai országoknak vállalniuk kell, hogy megbízhatóbb adatokat gyűjtenek az élelmiszergazdaságban keletkező hulladék mértékéről, illetve annak helyi és regionális szinten történő csökkentését szolgáló beavatkozások hatékonyságáról.
A dokumentum szerint a genomszerkesztés és más genetikai kutatások terén elért áttörések meghatározó jelentőségűek lesznek az élelmiszerek és a mezőgazdaság jövője szempontjából Európában. A szerzők felszólítják a kontinens döntéshozóit, hogy az állategészségügy, az állattenyésztés és a növénytermesztés területein használják fel a genomika tudományos eredményeit.