A februári Budapest Science Meetup-on Zsebeházi Gabriella (Klímamodellező Csoport, Országos Meteorológiai Szolgálat) arról beszélt, hogy milyen módszerekkel jelezhetők előre a klímaváltozás hatásai és hogyan alakul majd az éghajlat a következő évtizedekben Magyarországon.

Az előadó összefoglalója:

A Föld éghajlatának változása napjainkban intenzíven kutatott téma, mely a mindennapi életben és a médiában is egyre nagyobb figyelmet kap. A jövőbeli éghajlatváltozás vizsgálata klímamodellek segítségével történik, melyek az éghajlati rendszert kormányzó fizikai folyamatokat matematikai egyenletekkel leíró számítógépes modellek.

Ezek eredményei több okból kifolyólag bizonytalansággal terheltek. Egyrészt az éghajlatváltozás alakításában döntő szerepet játszó emberi tevékenység változásáról csak feltételezéseket tehetünk – ezt a hatást forgatókönyvek segítségével vesszük figyelembe a szimulációkban. Másrészt a különböző modellek a fizikai folyamatokat (pl. a felhő- és csapadékképződést) némileg eltérő módon írják le, így alkalmazásuk némileg eltérő eredményekre vezethet. Ezért annak érdekében, hogy a várható változások mértékéről objektívebb (a változások bekövetkezési valószínűségével ellátott) információt szerezzünk, több forgatókönyvvel és modellel készített szimulációk eredményét együttesen kell vizsgálnunk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál két 10 és 25 km-es felbontású regionális klímamodellel (ALADIN-Climate és REMO) és két (átlagos és pesszimista) fogatókönyvvel készített összesen három modellszimuláció áll jelenleg rendelkezésünkre a hazánkban várható éghajlatváltozás vizsgálatára. Előadásomban bemutatom az klímamodellezés elméleti hátterét és kihívásait, a XXI. század során Magyarországon várható változásokat, valamint kitérek arra, hogy az információkat hogyan használhatjuk fel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási célok kialakításában.

A címlapi kép a globális átlaghőmérséklet változását mutatja 1880 és 2017 között, az 1951-1980-as átlaghoz viszonyítva. Forrás: NASA/GISS