Oktatásnak vagy kutatásnak álcázott befolyásolási kísérletek

- ezzel a címmel adott ki közleményt a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal.

„Az elmúlt évek általános tapasztalata azt mutatta meg, hogy egyes személyek vagy szervezetek tevékenysége – akár az oktatáson keresztül – az általuk preferált világnézet és jogértelmezés bírákra erőltetését is célozhatja.”

A közlemény egyébként arról szól, hogy 2016-ban a Helsinki Bizottság a gyűlölet-bűncselekményekről tartott egy továbbképzést 19 bírónak és 20 ügyésznek, ez akkor nem volt gyanús, de utólag már nem oké.

„Az, amit jó szándékú tudásmegosztásnak hiszünk, valójában befolyásolási kísérlet is lehet. A bírósági szervezet a tanulságokat levonta, s fokozottan ügyel arra, hogy képzési eseményein ne adjon teret integritási szempontból kockázatot jelentő megnyilvánulásoknak.”

Ezt írják a független magyar igazságszolgáltatás vezetői, egy nappal azután, hogy vasárnap a Fidesz sajtótájékoztatót tartott arról, hogy „Megdöbbentő és nagyon aggasztó, hogy a Soros-hálózat már a magyar bíróságokra is betette a lábát”.

Ugyanebben az OBH-s közleményben arról is szó van, hogy a titkosszolgálati képzéseken segítenek a bíróknak, hogy ismerjék fel a befolyásolási kísérleteket.

Ezt követően külön bekezdés szól arról, hogy „külföldi újságírók bírák, bírósági vezetők magánelérhetőségeit kinyomozva, őket azokon „zaklatva” próbáltak meg nyilatkozatokhoz jutni”. Ez azt jelenti, hogy újságírók megpróbálták megkérdezni a cikkeikben érintett embereket.

Ezek az OBH közleménye szerint szervezett sajtótámadások, „céljuk pedig kétségeket ébreszteni a magyar bírák függetlenségével kapcsolatban”.

A gyűlölet-bűncselekmények felismerésének ügyében egyébként kifejezetten rossz a magyar bíróságok teljesítménye, ennek hátteréről ebben a cikkben írtunk részletesen. Úgy látszik, mintha a magyar igazságszolgáltatás valamiért nagyon nehezen ismerné fel, ha romák vagy más kisebbségek ellen követnek el gyűlölet-bűncselekményeket. A bíráknak és ügyészeknek tartott képzések ezen a helyzeten igyekeztek változtatni. Ezek az OBH szerint azok az „integritási szempontból kockázatot jelentő megnyilvánulások”, amiknek nem szabad teret engedni a magyar bíróságokon.