Többszörösen is mulasztott egy budapesti iskola egy bántalmazási ügyben

Az alapvető jogok biztosa szerint többszörösen is mulasztott egy budapesti iskola, amikor nem ismerte fel két tanuló súlyos konfliktushelyzetét, illetve nem előzte meg annak kialakulását, a helyzet rendezésére pedig nem a megfelelő pedagógiai és jogi megoldást választotta.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye szerint Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy az iskolában a szülő gyerekét az egyik osztálytársa fojtogatta, ezért az iskola a gyámhatóság részvételével esetmegbeszélést hívott össze, védelembe vételi eljárást indítottak, és mindkét gyereket az iskola pszichológusához küldték. A szülő a második foglalkozás után közölte az osztályfőnökkel, hogy a gyerekét a továbbiakban nem engedi a pszichológushoz, mert a konfliktus kezelése helyett a gyerek vallásos neveltetését firtatták, majd a tankerületi központtól kért segítséget. Miután onnan nem kapott írásos választ, a gyerekét átíratta egy másik kerület iskolájába.

Székely László a jelentésben azt írta, az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben minden szereplőt, így a gyereket is megilleti. Az iskolának azonnal intézkednie kell, ha egy tanuló alapjogai egy másik tanuló kötelezettségszegése miatt sérülnek. Az iskola dolgozói a gyerekek közötti nézeteltérést az órák közötti szünetben történt bántalmazás előtt nem észlelték, a konfliktus kezelése pedig a minimális jogi keretek, eljárási garanciák és szakszerű ismeretek hiányában nem volt sikeres, nem született megoldás – állapította meg.

A biztos aggályosnak tartja, hogy az eset után azonnal a gyerekjóléti szolgálathoz és a gyámhatósághoz fordultak, mert a gyerekek közötti konfliktust elsősorban pedagógiai eszközökkel, az érintettek, az iskola szakemberei, a pedagógusok, a pszichológus és a szülők bevonásával kell rendezni, és csak akkor kell más szervezethez, hatósághoz fordulni, ha ez nem sikerül.

A gyámhatóság az iskola által jelzett két veszélyeztetett gyerek közül csak a bántalmazott védelembe vételének eljárását indította meg, pedig a gyerekvédelmi jogszabályok alapján nem mérlegelhette volna az iskola jelzésében foglaltakat, a védelembe vételi eljárást mindkét tanuló esetében meg kellett volna indítania.

Az ombudsman a jelentésben kitért arra is, hogy a bántalmazott gyereknél nem volt beilleszkedési zavarra, érzelmi bántalmazásra utaló jel, ezért jogilag, szakmailag nem volt indokolt arra kötelezni, hogy pszichológushoz járjon. A pszichológusnak ezért fel kellett volna függesztenie a foglalkozást a gyerekkel, amikor a szülő a vallásos tartalom miatt azt kérte.

Az ombudsman ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a világnézetileg semleges állami iskolában a pszichológus foglalkozásának nem lehet része a vallási hovatartozás iránti érdeklődés és a vallásgyakorlással kapcsolatos kritikai észrevételek, a pszichológus ezzel a tanuló és a szülők lelkiismereti és vallásszabadságához, a szülő neveléshez való jogát hagyta figyelmen kívül.

Székely László az igazgatónál, a tankerületi központnál, a Klebelsberg Központ elnökénél és az illetékes gyámhatóság vezetőjénél intézkedéseket kezdeményezett az aggályos gyakorlat javítására, a későbbi visszásságok megelőzésére. (MTI)