Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint globálisan nagyon keveset sikerült elérni az emberek inaktivitásának csökkentésében, azaz nagyon sokan még mindig nagyon keveset mozognak. 

A WHO becslése szerint a bolygó lakosságának több mint negyede, 1,4 milliárd ember nem mozog eleget. Ez az arány nem nagyon javult a legutóbbi, 2001-es globális jelentés óta. 

A mozgáshiány pedig egy sor egészségügyi kockázattal jár együtt, a szívproblémáktól a 2-es típusú cukorbetegségen át egyes ráktípusokig bezárólag. 

A legkevésbé aktív országok között több kifejezetten jómódú ország is szerepel, és feltűnő az is, hogy két ázsiai régiót leszámítva, mindenhol máshol a nők mozognak kevesebbet. A kutatók szerint ennek sok helyen társadalmi okai vannak, például a gyerekekkel végzendő pluszmunka, illetve egyes kulturális berögződésék, melyek nehezítik, hogy edzhessenek. 

A WHO kutatói 358 népességkutatás eredményeit vetették össze, az ebből született tanulmányukat pedig a Lancet Public Health című szaklapban publikálták. Az eredményeik szerint a fejlett országokban az inaktív emberek száma a 2001-es 32 százalékról 37 százalékra nőtt meg 2016-ra. A kutatók szerint az ülve végezhető munkák terjedése, illetve az autóval közlekedés is jelentősen alakíthatott ezen. 

A kutatás szerint Magyarország kicsit az átlag fölött teljesít:nálunk a lakosság 38,5 százaléka nem végez elegendő testmozgást. A férfiaknál az arány 33,1, míg a nőknél 43,3 százalék. 

A felmérésben az számított nem elegendőnek, ha valaki heti 150 perc mérsékelt, vagy pedig 75 perc erőteljes testmozgásnál kevesebbet végez. 

Hogy a mozgás hiánya nemcsak fizikai, de pszichés betegségek kialakulásával is összefügghet, azzal ebben az interjúban foglalkoztunk részletesen. (BBC)