A francia elnök a salzburgi EU-csúcson talán minden eddiginél keményebben fogalmazta meg azt a Nyugat-Európában egyre hangosabb véleményt, hogy ha egy tagállam nem tartja be a szabályokat, ha nem vesz részt a közös teherviselésben, akkor az EU előnyeiből sem részelhet úgy, mint eddig.

Emmanuel Macron nem nevezte meg, hogy ezúttal melyik országokra gondol, de a Politico szerint is nyilvánvaló a szövegkörnyezetből, hogy Olaszországra és a visegrádi országokra, de leginkább Magyarországra célzott.

„Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy mi a schengeni övezet része vagyunk; szeretjük Európát, amikor pénzt ad, amikor jólétet teremt a népünknek, amikor lehetővé teszi, hogy a munkásaink jobb megélhetést találjanak a szomszédos országokban; de aztán otthon azt mondják, hogy nem engedek be egyetlen migránst, egyetlen menekültet sem az országomba” - fogalmazott Macron a sajtótájékoztatóján az Euractiv szerint.

„Európa nem à la carte menü” - mondta az Orbán Viktor által legfőbb ellenfélnek kinevezett francia elnök. Majd kilátásba helyezte egyes országok kilépését az unión belüli szabad mozgást biztosító, belső határok nélküli övezetből:

„Azok az országok, akik nem akarják a Frontex fejlesztését, akiknek nem fontos a szolidaritás, távoznak a schengeni övezetből. Azok az országok, amelyek nem akarnak több Európát, nem nyúlhatnak a strukturális alapokhoz.”

A Frontex az EU közös határvédelmi ügynöksége, amely a salzburgi tanácskozásnak is fontos témája volt. Orbán korábban lelkesen támogatta a Frontex erősítését, de amikor nemrég Juncker bizottsági elnök a létszámát 10 ezer főre akarta emelni, a miniszterelnök elindított egy újabb kommunikációs hadjáratot, hogy „Brüsszelből zsoldosokat akarnak ideküldeni, akik be fogják engedni a migránsokat.” Amire a Bizottság válaszolt is, azt, hogy az EU nem venné át a határok őrzését a tagállamoktól, hanem segítene nekik a külső határok védelmében.

Salzburgban erről is tárgyaltak a tagországok és az EU vezetői, és eltérnek a vélemények, hogy mennyire térnek el a vélemények:

• Juncker szerint alapvetően egyetértés van a tagországok között az uniós határ- és partvédelmi ügynökség megerősítéséről, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak még nézetkülönbségek. 
  
• Az EU soros elnöke, Sebastian Kurz osztrák kancellár támogatja a Frontex megerősítését célzó javaslatot, néhány tagország azonban még tárgyalni akar bizonyos szuverenitási kérdésekről - mondta.
  
• Merkel szerint ki kell terjeszteni a Frontex mandátumát az észak-afrikai térségre is. Kijelentette: azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez.
  
• A magyar kormány szóvivője, Kovács Zoltán szerint viszont „az országok többsége” elutasította a Frontex szerepének növeléséről szóló új javaslatot, amely „a határőrizet részleges jogát” venné el - tudósít az MTI.
  

Az viszont biztos, hogy ha az unión belül tovább firtatják a Magyarországnak nyújtott uniós támogatások ügyét, vagy ha mások is arról kezdenek beszélni, hogy a magyarokat ki kell rakni a schengeni övezetből, annak nem a Frontex lesz az oka. Hanem például az, hogy egyre inkább témája a nyugat-európai politikai vitáknak a magyar és a lengyel kormány önkénye, illetve Orbán és köre korrupciója. Ezeket a botrányokat többen tervezik felhasználni a jövő évi európai választások kampányában is, ahol a mérsékelt pártok abban versenyezhetnek, hogy ki védi meg jobban a nyugati adófizetők pénzét.

Erről Magyari Péter írt részletesen szerdán, és hogy ez mennyire így van, az már másnap kiderült: csütörtökön jött ki az ALDE pártcsalád videója, amelyben Tiborcz István és Mészáros Lőrinc rajzfilm-figurákkal mutatják be az európai választóknak, hová kerülnek az uniós támogatások Magyarországon.