Az ismert médiaszereplő történész, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója részvételével, nagyrészt jónevű forgatókönyvírókból összeálló zsűri 14 filmötletet talált díjazásra méltónak a Filmalap történelmifilm-pályázatán.
Ezen nemcsak szakmabeliek, hanem bárki elindulhatott. Az ötletpályázatot azután írtak ki, hogy a kormánysajtóban, főleg a Magyar Időkben olyan kultúrharcos, sőt már Andy Vajnát is kóstolgató cikkek jelentek meg, amik azon lamentáltak, hogy miért nem készül több nagyjátékfilm a magyar történelemről. A cikkek azért voltak kultúrharcosak (=ténybelileg teljesen alaptalanok), mert az utóbbi időben kifejezetten sok magyar történelmi témájú játékfilm készült, köztük az Oscar-díjas Saul fia is.
Bár az indulás ennyire átpolitizált volt, maga a pályázat a jelek szerint teljesen normálisan, kompetens zsűri - Csorba mellett Jakab Juli, Köbli Norbert, Lengyel Balázs, Lovas Balázs, Maruszki Balázs forgatókönyvírók és Oborni Teréz történész - bírálata mellett zajlott.
Íme a 14 djazott filmterv:
Horváth Áron: Bartók
Fazekas Máté: Erdélyi menyegző
Tallián Mariann: Feleségek felesége
Bergendy Péter – Hellebrandt Gábor – Szabó Róbert Csaba: Hadilányok
Vészits Andrea: A halhatatlan kapitány
Csáji László Koppány: Kezdetek és végzetek
Cs. Nagy Sándor: Láthatatlanok
Szigel Gábor: A magyar tenger kalózai
Fülöp Péter: Paripa
Tősér Ádám: Partvonalon
Móray Gábor: Rabló és pandúr
Rainer-Micsinyei Nóra – Horváth János Antal: Ránk szakad az ég
Szabó Pálma: Rosseb bakák
Baráth Katalin: Vesztegzár
A témában talán az lett volna a legérdekesebb, hogy a pályázók a magyar történelem pontosan mely korszakairól, eseményeiről vagy szereplőiről tudtak értékelhető 3-5 oldalas filmötletet írni. A Filmalap azonban ezt az alapinformációt sem volt hajlandó elárulni a 444 kérdésére, arra hivatkozva, hogy a közpénzből folytatott pályázaton
“A filmtervek részleteinek megosztására nincs felhatalmazva a Filmalap.”
Így csak találgathatunk, hogy a Bartókon kívül melyik ötlet miről vagy kiről szól.
A pályázat egyébként nagyvonalú volt, mert - ha jól értelmeztem a kiírást - az egymilliós díjazás a néhány oldalas hosszúságban kidolgozott ötletek minőségét ismerte el, a győztesekre nem rótt semmilyen további kötelezettséget. Lehetőség annál több nyílik előttük, a díjazás ténye ugyanis azt jelenti, hogy a Filmalap ezeket az ötleteket megvalósíthatóknak ítéli, így a következő lépés már a konkrét forgatókönyvfejlesztés lehet. Arra persze nem vállaltak és nem is vállahattak garanciát, hogy bármelyikből is konkrét film készüljön.