„A NAV által indított végrehajtási eljárások egy esetben, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt estében vezettek eredményre 8169 forint összeget érintően.”
Többek között ezt írta a NAV Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek, miután az a kamupártokkal kapcsolatos hatósági eljárásokról érdeklődött. Az adóhivatal szerint 17 párt összesen ~2,6 milliárd forinttal tartozik a költségvetésnek.
Az eddig sikeresen behajtott összeg tehát a kamupártok teljes tartozásának 0.00031296170075731963 százaléka.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy ezek az iparszerűen létrehozott pártok mennyit ártottak az ellenzéknek politikailag, de kíváncsi voltam, hogy mekkora pénzben kifejezhető kárt okoztak - mondta a 444-nek Szél Bernadett. A NAV Szélnek küldött kamupártos válaszában egyébként a MIÉP-et és a Momentumot is felsorolta.
A kamupártok elterjedését lehető tévő választási rendszert a Fidesz hozta létre a 2010-es győzelem után, és politikai értelemben ők is profitáltak belőle.
A szisztéma lényege, hogy az állam jelöltenként egymillió forintot ad kampányra minden olyan politikai formációnak, amelyik össze tudja gyűjteni az induláshoz szükséges mennyiségű aláírást, miközben a papírokat nem ellenőrzik alaposan, emiatt nagyon könnyű csalni (ahogy ezt ez a Bács-Kiskun megyei ügy tökéletesen illusztrálja). A nagyon gyengén szereplő pártoknak ugyan elvben vissza kell fizetniük a nekik kampányra kiutalt állami pénzt, de pont a Szélnek adott hivatalos válaszból is látszik, hogy az állami nem töri magát az ügyben.
Az utóbbi két választáson teljesen abszurd helyzetek jöttek létre az új rendszernek köszönhetően.
Az közvetlenül a 2014-es választáson kiderült, hogy az új rendszer nagyon jól szolgálta a Fidesz politikai érdekeit.
A budapesti 15-ös választókörzetben például a fideszes jelölt 56 szavazattal győzött 2014-ben, és ugyanitt egy "Együtt 2014" nevű párt, ami nem volt azonos a 2014-es választáson induló Bajnai Gordon-féle "Együtt" nevű párttal 197 szavazatot vitt el. Szintén 2014-ben Rákospalotán 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt, és itt is ennél több szavazat érkezett kamupártokra.
Az idei választáson jól jöhetett a kormánynak a nagyon sokféle induló, sőt, kifejezetten azokon a településeken indult sok kamupárt és áljelölt, ahol nem a Fidesz nem lehetett biztos a győzelemben. Volt olyan Nógrád megyei választókörzet, ahol nem vezetett biztosan a Fidesz, és az állampolgárok 32 névből választhattak ellenzéki jelöltet. A 2018-as választáson volt olyan párt, ami egyetlen szavazatot sem kapott.
Tavaly nyáron ugyan benyújtott a Fidesz egy kamupártokat érintő módosítást, de az valószínűleg nem fogja őket érdemben akadályozni, hogy 2022-ben is jelentős állami támogatást markoljanak fel, illetve itt-ott segítsék a fideszes jelöltek menetelését.
Katalin még 2014-ben lett képviselőjelölt, az ügyészség szerint azonban az ajánlásait innen-onnan lopkodta össze, volt, hogy az utcán kunyerálta el egy másik jelölttől a választók adatait. Lebukott, de a terve sikerült: egymillió forintot csalt el az államtól.
Az állam kampányfinanszírozás címén több mint kétmilliárd forintot oszthat szét olyan pártok között, amelyekről még senki sem hallott. Pedig négy éve már rendesen meggyűlt a baj a kamupártokkal.
2014-ben az ellenzék legalább két mandátumot bukott miattuk, így pedig ők intézték a kétharmadot a Fidesznek.
Senki sem kérte, így őket sem érdekli, mire költötték a pénzt.
Mindent feltettek egy lapra.
A 2014-es választások utáni első parlamenti ülésen szólt az NVB elnöke, hogy visszaélnek az aláírásokkal. Nem történt semmi, és akiket el lehetett volna kapni, azoknak sem mentek utána.
A bizonytalan körzetekben sokkal több kamujelölt indul, mint ahol biztosnak tűnik akár a kormánypárti, akár az ellenzéki győzelem.
Egyetlen jelöltjük volt, azzal is mi lett.
Csak csalni lehessen, az a lényeg.