Az Európai Néppárt listavezetője és Udo di Fabióval volt német alkotmánybíró közös cikket jelentetett meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadásában, ebben a Magyarország és Lengyelország ellen elindított jogállamisági vizsgálattal kapcsolatban arról írnak, hogy tekintélyes jogászokból, a tagállami legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok, és az Európai Unió Bírósága egykori tagjaiból álló független testületnek kellene ellenőriznie a jogállami elvek érvényesülését az Európai Unió tagállamaiban.
Manfred Weber és Udo di Fabio szerint a legfeljebb kilenc tagból álló testületet azzal a feladattal kellene megbízni, hogy kétévente az EU valamennyi tagországáról készítsen a jogállamiság érvényesülését vizsgáló elemzést.
Az elképzelés szerint a hosszú hivatali időre megválasztott testület önállóan határozhatná meg munkarendjét, rendelkezhetne az elemzések elvégzéséhez szükséges anyagi, személyi erőforrásokkal és tartalmilag is teljes mértékben függetlenül dolgozhatna.
Azt vizsgálná, hogy mennyire érvényesül a jog uralma a bíróságok függetlenségét, a korrupció veszélyét és a sajtó szabad működését tekintve. Nyilvános jelentései javaslatot is tartalmaznának a feltárt gondok megoldására, és arra is, hogy milyen következményekkel kellene járnia a problémamegoldás esetleges kudarcának.
Manfred Weber és Udo di Fabio tervei szerint a testület úgynevezett sárga lapot mutatna fel, ha a jogállamiság sérülésének alapos gyanúját állapítja meg. Az Európai Bizottság ebben az esetben jogállamisági eljárást indítana az adott tagországgal szemben.
Akkor pedig piros lapot mutatna fel a jogállamiság komoly, súlyos sérülése esetén. Ebben az esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülne, az EB pedig szankciókat javasolna az Európai Parlamentnek és a tagállami állam-és kormányfőket összefogó Európai Tanácsnak, ha az Európai Unió Bírósága elmarasztalja az adott tagországot.
Ezeket a büntetőintézkedéseket csak az Európai Parlament vagy a tanács többségi, adott esetben minősített többségi döntésével lehetne megakadályozni. Ilyen döntés hiányában a szankciók a bíróság ítéletének kihirdetése után automatikusan életbe lépnének.
Manfred Weber és Udo di Fabio az elképzelést összekötötte az EU-s támogatások kifizetésével. A hitelminősítő intézetek országjelentéseivel párhuzamot vonva azt írták, hogy
a független jogi elemzői tanács nyilvános jelentései a jogállamisági hitelképesség megállapítására szolgálnának, és ez a hitelképesség lenne a feltétele az EU-s támogatások maradéktalan kiutalásának.A strukturális támogatási alapokból járó támogatások egy részét vagy egészét vissza lehetne tartani, ha az adott tagállam közigazgatásában korrupció mutatkozik, vagy ha nem tudnak szabadon dolgozni a médiumok.
A jogállamiság a garancia a működőképes és korrupciótól mentes közigazgatásra, a független igazságszolgáltatásra, az alapjogok érvényesülésére, mindarra, ami elengedhetetlen a személyi sérthetetlenséghez és az élő demokráciához.
Azonban Weberék szerint a jogállamiság sérülésének veszélyére utalhat az is, ha oligarchia alakul ki, amelyben a piac erőit politikai eszközként használják, vagy ha akadályozzák a vélemény-, és a sajtószabadságotJogkövető magatartás és a hatalmi ágak szétválasztása nélkül nem működhet a közös belső piac, és "súlyos hiányosságok esetén az emberek nem is hajlandóak pénzügyi eszközöket juttatni más tagországoknak, vagy szorosan együttműködni érzékeny biztonsági kérdésekben".
A jogrendbe vetett bizalom nélkül „sem a megerősített európai költségvetés, sem a közös fizetőeszköz, és a közös határvédelem sem működhet”- írta Manfred Weber és Udo die Fabio.
Az általuk javasolt testület a politikai spektrumot tekintve plurálisan kiegyensúlyozott lenne, és tagjainak szakértelme, illetve függetlensége révén kezelni lehetne azokat a reflexeket, amelyek kiváltják, hogy az érintettek a nemzeti szintű jogállamisági hiányosságok európai vizsgálatát belpolitikai célokat szolgáló eszközként használják az Európai Unió ellen. (via MTI)