A Velencei Bizottság szerint a közigazgatási bíróságról szóló magyar törvény túl nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe

A Magyar Helsinki Bizottság jogi értékelése szerint erős kritikát fogalmazott meg a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvénnyel szemben a Velencei Bizottság hétfőn közzétett jelentésében.

Az összeállítás szerint a Velencei Bizottság legfontosabb aggodalmai és javaslatai ezek voltak:

• Az új törvény nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, és hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok. A jelentés megemlíti, hogy nyolc éve ugyanezeket a problémákat a 2011-es bírósági reform kapcsán egyszer már szóvá tette a VB, és most részben ugyanezek a problémák jönnek vissza.
• Az igazságügyi miniszternek túl nagy hatalma van „a bírók kinevezése és karrierje, a vezetői pozícióba való előléptetése, fizetésük emelése szempontjából, valódi jogorvoslat nélkül”.
• Több szempontból az igazságügyi miniszternek még Handó Tündénél, a bíróságok igazgatását jelenleg ellátó Országos Bírósági Hivatal elnökénél is nagyobb hatalma lenne.
• A bíróságok felállításakor, a kezdeti időszakban is nagy hatalma van a miniszternek: hozzá tartozik a bíróságok méretének meghatározása, valamint a jövendőbeli bírók és a bíróságok elnökeinek kiválasztását is túlzott mértékben tudja befolyásolni, és ehhez sem kapcsolódnak megfelelő garanciák.

A Bizottság ezért arra kéri a magyar hatóságokat, hogy az érintett szervezetek segítségével vizsgálják felül a törvényt.

Fideszes képviselők múlt héten módosító javaslatot nyújtottak be a parlament elé, amely szerintük orvosolná a Velencei Bizottság aggodalmait. A Helsinki Bizottság értékelése szerint a módosítások néhány részterületen javulást okoznának, de további garanciákra lenne szükség a bíróságok függetlenségének megőrzése érdekében.