Az Átlátszó megnézte, melyik nagy magyar cégek üzleteltek korábban a Magyarországra költöző, részben orosz tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB).
A KGST-bankként is emlegetett bank 2012-ig alig működgetett, akkor formálták és indították újra. Magyarország 2015-ben lépett vissza az IIB tagjai közé, de már 2013 januárjában elkezdte az együttműködést a bankkal, aminek az elnöke Nyikolaj Koszov.
Kiderült, hogy gyógyszeripari és agráripari cégek mellett olyanok is üzleteltek az IIB-vel, mint a MOL, a MET, az OTP, a Takarékbank vagy az Eximbank. (És még a kínai állam is.)
Az IIB szerdán közleményt adott ki arról, hogy nem kémszervezet, és nem is orosz, hanem nemzetközi pénzügyi szervezet, amit szuverén államok hoztak létre, és öt EU-tagállam (Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország) együttes tulajdonosi részesedése több mint 50 százalék. (Orbán Viktor emiatt azt mondta, ez a mi bankunk, ez egy európai bank.) A hírszerzéssel kapcsolatos gyanúsításokra azt mondták, hogy a bank „létezésének majdnem 50 évében semmilyen ügyet nem regisztráltak, ahol a bank alkalmazottai valamely nemzetközi egyezményekkel összeegyeztethetetlen tevékenységben vettek volna részt”. (Átlátszó)
Mentesség a magyar hatóságok felügyelete alól, diplomáciai mentesség a vezetőknek, szabad mozgás Magyarországon és így az Európai Unióban.
A miniszterelnök ezt válaszolta arra, hogy mit szól ahhoz, hogy barátja, Bayer Zsolt szarjankónak nevezte Manfred Webert. A nemek közötti bérkülönbségről azt mondta, a férfiak és a nők közötti különbségek eltüntetése olyan igény, amit nem tudnak teljesíteni.