Három százalékpontot esett Donald Trump népszerűsége az Ipsos közvélemény-kutató a Reuters megbízásából, már a Mueller-jelentés elkészülte után végzett felmérésében a legutóbbi méréshez képest.
Ilyen rövid idővel az események után általában nem érdemes különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani a felméréseknek, pláne egy felmérésnek - hagyományosan egy esemény hatása inkább három-négy napon belül mutatható ki a kutatásokban -, de ilyen méretű kilengés erős érzelmi hatásra enged következtetni.
Illetve arra, hogy bár Trumpék próbálták magukhoz ragadni a narratívaalkotást - Barr igazságügyi miniszter bő egy órával a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt tartotta meg húszperces tájékoztatóját, beosztottai pedig már napok óta segítették a Fehér Házat a jelentésben foglaltakra adott válasz kidolgozásában - a közvéleményre nagyobb hatással voltak a szalagcímek, melyek jellemzően arról szóltak, hogyan próbálta eltusolni Trump és stábja azt, hogy milyen gyakran találkoztak orosz közvetítőkkel.
Mueller jelentésének megfogalmazása szerint azt nem lehet bizonyítani, hogy Trump stábja akár csak hallgatólagosan megállapodott volna az orosz kormánnyal a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolásáról, de aztán majd százötven oldalon át mutatja be, hogyan keresték a kapcsolatot az oroszok Trump stábjával, ami végig, egészen a hatalomátvételig teljesen nyitott is volt erre.
Mueller jelentéséből az is kiderült, hogy a különleges ügyész megítélése szerint sok esetben csak beosztottai parancsmegtagadása mentette meg Trumpot attól, hogy büntetőjogi értelemben akadályozza az igazságszolgáltatást. (Via Reuters)
Robert Muellernek azt nem sikerült bebizonyítania, hogy Trump kampánya megállapodott volna Oroszországgal az elnökválasztás befolyásolásáról. Azt viszont igen, hogy Oroszország beavatkozott a választásba, és kereste is a kapcsolatot Trumpékkal, akik nem is voltak visszautasítók.
Pedig ha tehetné, kimondaná, írta 448 oldalas jelentése az igazságszolgáltatás akadályozásáról szóló kötetének első oldalán.