Ha van sorozat, amely rosszul öregedett az elmúlt években, akkor az a Silicon Valley. És ez elsősorban nem a 2014-ben indult, a hatodik évadára készülő sorozat forgatókönyvíróinak hibája. Egyszerűen csak annyi történt, hogy míg az első évad a startup világ legalján játszódott, a maga garázsromantikájával és emberi bénázásaival, ebben a világban még könnyű volt abszurd és vicces helyzeteket kitalálni, túlhajtva ezzel a valóságot.

De ahogy a sorozatbeli Pied Piper nevű startup az évadok előrehaladtával egyre magasabbra jutott a Szilícium-völgyben, úgy vált feszítőbbé a probléma, hogy a valóság egyre látványosabban előzte a forgatókönyvet, és egyre nehezebb lett olyan dolgokat kitalálni, melyek abszurdabbak lehetnének annál, mint ami tényleg történik a techvilág csúcsán.

A nyers víztől a Juicero kamuján át a Zuckerberg által lesokkolózott és leszúrt kecskén keresztül a legkülönfélébb abszurd divattermékekig érték egymást a történetek és az ötletek, és törvényszerű volt, hogy ennek a világnak idővel legyen egy saját életmódguruja is. Mára eldőlt, hogy Szilícium-völgy válasza a Gwyneth Paltrow Goop-jára a Twitter vezérigazgatója, Jack Dorsey lett.

Arról egy ideje már születtek cikkek, hogy Dorsey milyen extrémnek tűnő módszereket alkalmaz saját mindennapjainak menedzselésére, de a New York Times friss portréja szerint mára már követői is lettek: a Twitter CEO-jának ajánlásait betartva jómódban élő fiatal férfiak sora kezdett önkéntes koplalásba, hajnali jeges vizes fürdőkbe és kezdtek meditációs központokba elvonulni.

A böjtmánia nem új jelenség a techvilág csúcsán: már másfél éve születtek arról cikkek, hogy a menő kaliforniai cégek csúcsvezetőinek legfrissebb hobbija lett az, hogy nem esznek, miközben a testükre aggatott érzékelőkkel folyamatosan mérik a szervezetükben felszabaduló anyagok mennyiségét. Ennek a divathullámnak lett főideológusa és profétája Dorsey, aki a böjtöléshez árult kiegészítőket forgalmazó cégek vezetői szerint a legfontosabb szereplő ma a piacon.

Dorsey került már ellentmondásos helyzetbe az életmódötletei miatt: tavaly például, amikor születésnapja alkalmából egy tíznapos néma meditálásra utazott Mianmarba, sok kritikát kapott, hogy talán nem egy olyan országba kéne visszavonulnia merengeni, ahol éppen népirtást követnek el egy komplett népcsoport ellen. De ezek az esetek sem tudták megtörni Dorsey növekvő népszerűségét.

A 26 milliárd dollárosra értékelt Twitter mellett a 30 milliárd dollárosra becsült Square-t is vezető Dorsey ezen kívül megrögzött gyalogló: mindennap, függetlenül az időjárási viszonyoktól, öt mérföldet gyalogolva jár be dolgozni. Persze csak miután túlesett már az infraszaunázáson és a jeges fürdőn. A reggeli rituálé része egy ital is, melyben himalájai só van összekeverve citrommal. Az elkészítéséhez szükséges alapanyagok világszerte hozzáférhetőek a Twitter-irodákban.

Dorsey életvezetésével kapcsolatos felhajtás áprilisban ért a csúcsára, amikor egy podcastban részletesen mesélt arról, hogy hogyan tartja munkaképes állapotban magát, és a napi két meditáció mellett kiderült az is, hogy naponta csak egyszer eszik rendes ételt, hétvégente pedig időnként szabályosan böjtöl: péntekenként nem vacsorázik, és legközelebb csak vasárnap este fogyaszt ételt, a köztes időben csak vizet iszik. Az interjú idején épp a harmadik ilyen böjtölésén volt túl zsinórban, és saját elmondása szerint az első alkalommal megviselte a dolog, a végére úgy érezte, mintha hallucinálna.

A Twitter vezetőjének életmódja jól passzol a Szilícium-völgy csúcsán egyre elterjedtebb aszketikus életeszményhez, melynek lényege, hogy nagyon gazdag férfiak a legkülönfélébb önkorlátozó módszerek és technikai eszközök révén próbálnak egy számukra teljesebbnek ígérkező életet élni. Az egyre hosszabb élet hajszolása például a vértranszfúzió és az őssejtek befecskendezése mellett a QZ összeállítása szerint ugyanolyan népszerű lett, mint a különféle ételmegvonási technikák, meditációs formák vagy mondjuk a különféle pszichoaktív szerek mikroadagolása.

Dorsey saját módszerei közül egyértelműen az élelem megvonása váltotta ki a legnagyobb visszhangot, rengeteg cikk és bejegyzés foglalkozott ezzel azóta. Ezek jellemzően megjegyzik, hogy a böjtölésnek sok ezer éves hagyománya van, több vallásban fontos lelki-spirituális jelenséggel bír, sőt léteznek olyan tudományos kísérletek is, melyek arra utaltak, hogy az időnkénti kalóriamegvonásnak lehetnek hosszabb távú pozitív egészségügyi hatásai, de általában azt is megemlítik, hogy ezek olyan kis számú mintán végzett kísérleteken alapulnak, hogy valójában sötétben tapogatózunk, amikor az önkéntes koplalás előnyeiről vagy hátrányairól beszélünk.

Azaz ugyan a Dorsey által is népszerűsített szakaszos böjtölés időnkénti alkalmazása simán elképzelhető, hogy egyes esetekben és egyes személyeknél pozitív egészségügyi előnyökkel is járhat, csak erről ma még nagyon keveset tudni. A Twitter feje viszont elsősorban azért kedveli a módszert, mert ilyenkor úgy érzi, lelassul az idő, ez pedig lehetőséget jelent a még több munkára. Abban a szektorban, ahol a túldolgozás és a kiégés amúgy is jellemző probléma az átlagnál jóval fiatalabb munkaerő között, egy ilyen módszer propagálása felelőtlenségnek tűnik.

Ezzel érvelt az eddigi legkomolyabb megjelent kritika is a techvilágban tapasztalt újfajta étkezési trendek ellen: Amanda Mull cikke szerint ugyan elképzelhető lenne, hogy a cégvezetők megtartják maguknak az életmód-gyakorlataikat, és nem várják el ezt a beosztottjaiktól, csakhogy számos példát ismerni azzal kapcsolatban, hogy a techszektorban milyen könnyen mosódnak el a határok a személyes és a munkával kapcsolatos élethelyzetek között.

Ráadásul, míg mondjuk a vallási megfontolásból történő böjtölésnél alapvetően egy spirituális élmény vagy a befelé fordulás felerősítése a cél, a Szilícium-völgy önkéntes koplalóinál sokkal inkább a teljesítményfokozás a fő szempont. Ez ugyanannak a logikának a túlhajszolt verziója, mely ma már számos munkahelyen meghatározó, és melyről nemrég részletesen is írtunk: ebben a világban már érzelmeink, kognitív képességeink váltak a termelés eszközévé, ez pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy életünk többi felületét a munkánktól függetlenül tudjuk kezelni.

Az pedig, hogy a Dorsey által elejtett módszereknek van következménye, világosan látszik. A New York Times már hivatkozott cikkéből derül ki, hogy bár sokan még mindig a kultikus techvezető kifejezés hallatán a filmekből ismert excentrikus milliárdos karakterét hozó Elon Muskra gondolnak, aki űrrepülőt fejleszt, élő adásban tép be, popsztárral randevúzik és hobbiból fura lángszórót gyártat; de a fogyasztói reakciókból látni, hogy nagyon sokan hallgatnak a beesett arcú, egyre hosszabb szakállú és egyre soványabb Dorsey szavaira.

A közelmúltban például Dorsey elejtett megjegyzései hatására nőtt meg ugrásszerűen az érdeklődés egy alvást követő alkalmazás vagy egy infraszauna iránt, melynek gyártója azóta már az elektromágneses sugárzást kizáró Faraday-sátorral jelentkezett a piacon. És míg a megemlítésük előtt egyetlen cikkben sem foglalkozott velük az országos sajtó, most több hónapos várakozási idő van a termékeikre.

Ugyanígy, a Vipassana meditációs technikát kínáló helyek óriási felfutást tapasztaltak, egy San Francisco mellett működő, néma elvonulás lehetőségét kínáló helyen hirtelen 600 fősre duzzadt a várólista. És ami még látványos változás, hogy mennyit fiatalodtak a jelentkezők: az elmúlt években a 18 és 29 közötti vendégek száma megháromszorozódott. Ráadásul egyre több az olyan eset, hogy egy-egy startup alkalmazottjai közösen, csoportként érkeznének.

És míg évtizedeken át az életmódbeli divattrendek jellemzően Los Angelesből indultak útjukra, egy-egy színész vagy popsztár étkezési vagy gyúrós tanácsait követve, nincs sok meglepetés abban, hogy mostanra a techcégek vezetői is követendő példává válhattak. Az egyik felfutott, böjtölésre fókuszáló startup vezetője, Geoffrey Woo szerint ugyan van még gazdasági értéke, ha jó formában, fizikailag erősek vagyunk, de ma már elsősorban nem fizikai munkát végzünk, ezért a kognitív teljesítményünket és intellektuális munkánkat kell most optimalizálni.

Dorsey guruságát szinte minden cikk a Paltrow-féle Goop-birodalommal veti össze, de egy nagyon lényeges különbség akad: a Twitter CEO-ja nem harcosan propagálja életmódját, egyszerűen csak gyakran ír és beszél arról, hogyan éli az életét, és egyelőre semmi nem utalt arra sem, hogy az általa befuttatott termékekben és vállalkozásokban neki bármiféle üzleti érdekeltsége lett volna.

De ezzel együtt még akár az is elképzelhető, hogy egyes cégek majd épp a hirtelen népszerűség miatt kerülhetnek bajba: a Goop-ot is nemrég büntették peren kívül 145 ezer dollárt fizethetett rra, mert hatóság szerint a vaginagolyói nem is kínálták az ígért pozitív hatást, és nem elképzelhetetlen, hogy egy nap majd a Szilícium-völgy gurui által ismertté tett módszerek is hasonló sorsra jussanak.