„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába. A demokrácia a régi görög fölfogás szerint kormányzati formát is jelent, vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie és kifejeződnie, és ezért van, hogy ma a világ legsikeresebb országai egyben a világ legstabilabb politikai rendszerű országai. És Kazahsztán élen járt az elmúlt években a stabilitás tekintetében.”

Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az áprilisi látogatásán az Asztanáról (Főváros) az elnök tiszteletére Nur-Szultanra átnevezett kazah fővárosban. Itt találkozott Kaszim-Zsomart Tokajevvel, aki márciusban a választásokig Nurszultan Nazarbajev helyére lépett, illetve maga a volt elnök is fogadta.

Úgy mondott le, hogy még nagyobb hatalma lett

Nazarbajev már a Szovjetunió idején is a nyersanyagokban gazdag ország vezetője volt, és az uralkodása alatt egyszer sem tartottak a „köztársaságban” olyan választást, ami megfigyelők szerint tisztességes vagy szabad lett volna, az elnök pártja, a Nur Otan 80-90 százalék körül szokott végezni.

Márciusban 78 évesen váratlanul bejelentette a visszavonulását, de még nagyobb hatalmat szerzett: megtartotta a pártelnöki tisztségét a kormánypártban, és törvény írja elő, hogy ő maradjon a biztonsági tanács elnöke is, illetve élete végéig megilleti a széles jogkörökkel felruházott Nemzet Vezetője cím. Szakértők szerint ezzel olyan hatalomra tett szert, mint Hszi Csin-ping Kínában.

„Én négy évvel ezelőtt jártam itt. Négy év alatt is rengeteget fejlődött ez az ország, és figyelve a technológiai változásokat biztos vagyok benne, hogy a következő években még gyorsabb fejlődésnek lehetünk majd tanúi” – mondta Orbán az áprilisi látogatásán.

Kazahsztán a rengeteg kőolajának és a világ legnagyobb ismert uránkincsének köszönhetően Közép-Ázsia gazdaságilag legfejlettebb országa lett. Azóta, hogy 2014-ben a csökkenő olajárak és az Oroszország elleni gazdasági szankciók együtt éreztették a hatásukat, és leértékelték a kazah valutát, az 1 százalékos GDP-növekedés 2018-ban felment 4,1 százalékra. Ez a nagyobb olaj- és gázexportnak köszönhető – bár a venezuelai példát látva Kazahsztán újabban igyekszik fejlesztésekkel csökkenteni a nyersanyagexporttól való függőségét –, de a relatív jólét ellenére is nő az elégedetlenség a kb. 18 millió fős, 2,7 millió km²-es (kb. nyugat-európányi) országban.

A stabil demokrácia, ami nem demokrácia

Nazarbajev hátrébb lépése óta több tüntetést is tartottak, annak ellenére, hogy tilos a hatóságok engedélye nélkül megmozdulást szervezni. Tavaly májusban Almatiban szervezett kormányellenes tüntetést Muhtar Abliazov egykori bankár, Nazarbajev bírálója, akkor több tucatnyi embert őrizetbe vettek. A távollétében hamis vádak alapján elítélt ellenzéki most Franciaországban él, ahonnan a közösségi oldalakon toboroz kazahsztáni híveket. Egyrészt azért tüntetnek, mert a júniusi előrehozott választást is el fogják csalni, másrészt hogy tiltakozzanak a Nazarbajev család egyre növekvő hatalma és vagyona miatt.

Amikor Asztanát egy nap alatt átnevezték Nur-Szultanra, a RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a fővárosban verekedés tört ki a döntés támogatói és ellenzői között, és húsz embert őrizetbe vettek a dulakodás miatt. Internetes petíció is indult, amihez több mint 37 ezren csatlakoztak, hogy a kérdésben népszavazást írjanak ki.

A hatóságok az utóbbi hónapokban többször is blokkolták a közösségi hálózatokat, mivel így akarták elhallgattatni Muhtar Abliazov száműzött ellenzékit, aki tüntetések szervezésére buzdított. Csütörtökön a kazahsztáni internetszolgáltatók elérhetetlenné tették a Facebookot, a Telegramot, az Instagramot és a Youtube-ot, illetve több helyi újság (rus.azattyq.org, exclusive.kz, vlast.kz, holanews.kz, Ak zsajik, Uralszkaja nyedelja) weboldalát is. A Twitter és a WhatsApp elérhető maradt, a volt szovjet területeken nagyon népszerű Telegram pedig a cenzúra elkerülését szolgáló intézkedéseket léptetett életbe, amik lehetővé tették, hogy a szolgáltatás telepített változatai működjenek.

Szerdán a kazah főügyészség felszólította az ország lakóit, hogy ne vegyenek részt a hatósági engedéllyel nem rendelkező megmozdulásokon, óva intve mindenkit, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni. A betiltott Kazahsztán Demokratikus Választása mozgalom tömegtüntetéseket jelentett be a győzelem napjára a nagyobb városokban, köztük Almatiban és Nur-Szultanban. A tilalom ellenére aktivisták vonultak Almati és Nurszultan utcáin, a Radio Free Europe/Radio Liberty videója szerint békés tüntetőket állítottak elő a semmiért.

Börtön egy molinóért, előállítás a semmiért

Röviddel Orbán kazahsztáni látogatása előtt két aktivistát két hét börtönre ítéltek, három videót készítő társukat pedig pénzbüntetéssel sújtottak, miután Almatiban egy maratonfutáson kilógattak egy molinót azzal a felirattal, hogy: „Nem futhatsz el az igazság elől.”

Május 1-én egy 24 éves aktivista, Aszlan Szagutdinov mutatta be a legjobban, mennyire demokratikus a kazah rendszer: egy üres papírlappal kiállt az otthona, Oral főterére a helyi tanácsi hivatallal szemben, és azt mondta, nem kiabál szlogeneket, egyedül áll ott a papírral, de a rendőrök így is el fogják vinni. Ez így is történt, a rendőrök annyit mondtak, hogy tilos engedély nélkül tüntetni.

„Azt akarom, hogy legyen vége ennek, mielőtt Észak-Koreává változnánk” – mondta röviddel azelőtt, hogy megérkeztek a rendőrök Jerbol Kusekovval, a polgármesteri hivatal egyik vezetőjével, aki azt mondta, senki sem fog senkit előállítani, de aztán arrébb ment telefonálni, és a közlekedési rendőrök végül elvitték a nem is tüntető tüntetőt. Ahogy a videón is látszik, a kérdésre, hogy miért viszik el, a rendőrök azt mondták: „Ezt később rendezzük.” A férfit végül elengedték, miután rájöttek, hogy nincs mivel megvádolni.

(RFE/RL, BBC, Forbes, Eurasianet, MTI)