A csütörtöki kormányinfó nagy meglepetése volt, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: elhalasztják a közigazgatási bíróságok bevezetését, ráadásul határidő nélkül.

Eddig nem sok jel utalt arra, hogy a kormány meghátrálna talán legsúlyosabb jogállami művelete ügyében. Sőt, Trócsányi László igazságügyminiszter korábban egyenesen arról beszélt:

„A közigazgatási bíróságok létrehozása esetében olyan reformról van szó, amely messzemenően a jogállamiság védelmében születik, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, valószínűleg félelmet akar kelteni az országban.”

Innen kellett megmagyarázni a fordulatot, és Gulyás Gergelyen erősen érezni lehetett, hogy még nem készült el a pontos kommunikációs útmutató a fideszes politikusoknak az ügyben.

A Bloomberg tudósítójának kérdésére Gulyás többek között arról beszélt:

• A kormány ugyan nem fogadja el, hogy valójában a bevándorláspolitika miatt támadják a magyar jogállam helyzetét,
• de ebben a témában arra is figyelni kell, hogy még csak aggályokat se lehessen megfogalmazni.
• Elítéli azt, ahogy Brüsszel támadta a közigazgatási bíróságok rendszerét,
• alaptalannak tartja a kritikákat,
• de még így sem lehet figyelmen kívül ezeket a támadásokat.

Az EP véleménye szerinte nem releváns a kérdésben, de a Bizottságé igen, és túl nagy  volt a kockázat a kormány számára.

Gulyás szerint a különbírósági rendszerrel éppen, hogy „a még liberálisabb jogállam irányába tettünk volna lépést”, mert szigorúbb lett volna a kontroll az állami intézmények felett, de

önsorsrontás lenne, ha éppen ezért kapnánk a jogállami kritikákat.

A rendszert persze eddig is számos komoly kritika érte, ennek ellenére egészen eddig a csütörtökig a kormány nem érezte azt, hogy fel kellene függeszteni a rendszer bevezetését, amíg megnyugtatóan le nem zárulnak a viták. Aztán jött egy EP-választás, ahol nem egészen úgy alakultak a nemzetközi erőviszonyok, ahogy a Fidesz remélte.