„Istentől kaptuk ajándékba ezt a bolygót, de nem tudunk bánni vele” - olvassa fel beszédét papírból egy 16 éves forma középiskolás lány május 31-én fél háromkor, a Fridays For Future Magyarország aktuális klímatüntetésén. A háttérben közben egy rendőr és egy országgyűlési őr igazoltatja Hartmann Johannát. Ő az a fiatal egyetemista, aki be szokta jelenteni ezeket a tiltakozásokat, így ő az, aki a gyülekezési szabadságot aránytalanul korlátozó magyar jogszabályok szerint személyes vagyonával felel bármilyen esetleges károkozásért.
Ezt minden héten eljátsszák, kérdezem. „Nem, csak pár hete kezdték” - mondja, majd érdeklődésemre megerősíti, hogy amúgy ez már zsinórban a 15. demonstrációjuk. A múlt heti volt az eddigi legnagyobb, akkor több ezer magyar fiatal követelte, hogy a politika nagyobb energiákat szenteljen a témára - de közben mindenki számára világossá tették, hogy tisztában vannak saját felelősségükkel, vagyis azzal, hogy személy szerint ők mit tehetnek a klíma védelmében.
„Jó volt látni, hogy Magyarországon is ennyien megmozdulnak” - mondta a múlt heti rendezvényről Hartmann, miközben szervezőtársa, Székely Anna Lívia teli torokból kezdi skandáltatni az addigra összegyűlt bő két tucatnyi fiatalt - köztük azt az amerikai lányt, aki a múlt heti tüntetésen is kint volt két kanadai barátnőjével.
Bár most viszonylag kis számban voltak kint, okuk van rá, hogy ott legyenek. A minap jelent meg a Carbon Brief hírlevélben Karsten Haustein, Friederike Otto, Zeke Hausfather és Peter Jacobs - az első kettő az Oxford Egyetek klamíváltozás-intézetének kutatója, Hausfather a Carbon Brief elemzője, Jacobs a George Mason Egyetem doktorandusza - ismertették a Journal of Climate szakfolyóiratban megjelent tanulmányukat.
Ők négyen az elmúlt 150 év objektív mérési adatait vetették össze új modelljükkel, amelyben a klímát befolyásoló tényezők hatását vizsgálva azt kutatták, melyiknek lehet a legnagyobb szerepe az elmúlt évtizedek felmelegedésében. Megrázó eredményre jutottak. Számításaik szerint a földi klíma ciklikus változásai egyáltalán nem magyarázzák a történteket, ellenben a klímán kívüli tényezőkkel végzett számításaik csaknem száz százalékban egyeznek az objektív mérési eredményekkel.
A fenti ábrán feketével a mérési adatokat, sárgával a klímán kívüli tényezőket - az üvegházhatású gázok kibocsátásán túl az aeroszolok, vulkánkitörések, a napciklusok hatását, ezeket hívják angolul összefoglalóan forcingnak -, kékkel pedig a forcing és az El Nino együttes hatását modellezték. Mint látható, ez utóbbi szinte teljesen egyezik a megfigyelési adatok görbéjével.
Vagyis megállapításaik szerint az elmúlt évtizedek felmelegedéséért kizárólag klímán kívüli tényezők - az üvegházhatású gázok kibocsátásán túl az aeroszolok, vulkánkitörések, a napciklusok és az El Nino - felelnek. Konkrétan a melegedésért ezek közül is szinte kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezt a fenti ábrán mutatták be, amin fekete pöttyökkel a mért adatokat, pirossal az üvegházhatású gázok, sárgával az El Nino, kékkel a vulkáni és naptevékenység, sötétkékkel az aeroszolok globális hőmérsékletre gyakorolt hatását ábrázolták.
Úgy tűnik, felnőtt egy generáció, amelyik tudja, hogy személyesen is tennie kell azért, ha változást akar. Amelyik tudja, hogy nincsenek egyszerű válaszok. Amelyik tisztában van a tiltakozás korlátaival. De azzal is, hogy nyomást kell gyakorolni a törvényalkotókra.
Kisebb tömeg gyűlt össze a Deák téren, ahol a globális klímatüntetés budapesti eseménye indul majd el.