Palkovics László innovációs minisztert kérdezte Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy miért vétózta meg a kormány a közös uniós klímacélt. A miniszter helyett Cseresnyés Péter államtitkár válaszolt, és kiderült, csak félreértésről van szó, ugyanis

„a kérdésben foglalt állításban szemben fontos leszögezni, hogy Magyarország nem a hosszú távú klímasemlegességi célt vétózta meg, hanem egyelőre nem javasolta a 2050-es céldátum rögzítését ehhez kapcsolódóan.”

Az államtitkár válaszát annyival talán érdemes árnyalni, hogy Magyarország feltehetően a lengyel szén érdekében vétózta meg a közös uniós klímacélt. Az sem mellékes, hogy a közös tervnek a céldátum nem egy apró, mellékes részlete, hanem a lényege, hiszen ha nem rögzítik, mikorra kell az uniónak elérni a karbonsemlegességet (hogy a tagországok nem szennyeznek többet annál, mint amennyit a környezet semlegesíteni tud), akkor gyakorlatilag egyetlen országnak sem kell semmit tennie, hiszen majd, egyszer, a pontosabb meg nem határozott jövőben fogják korlátozni a káros anyagok kibocsájtását.

Szél egyébként megpróbálta a klímacél elutasítását megalapozó szakmai anyagokat is kikérni a minisztériumból, de mint kiderült azok egyelőre titkosak.

A kormány egyébként valami olyasmit mondott a döntés után, hogy a közös klímacél elfogadása megdrágította volna a rezsit, Gulyás Gergely általában miniszter pedig a klímaügyi vétó kapcsán arról beszélt, hogy

„Nincs ok a sietségre.”

Az innovációs minisztérium mostani válaszában egyébként utalnak arra is, hogy majd ha az EU (német / francia / holland / stb. adófizetők) adnak pénzt a klímasemlegességre, akkor Magyarország is tudja támogatni a dolgot.